Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Itt égett a világ legrégibb tábortüze

A világ legrégibb tábortűzének helyét fedezték fel izraeli régészek.

A 300 ezer éves tábortűz mellett a sült hús legrégebbi maradványai is előkerültek - írták a Tel-avivi Egyetem kutatói a Journal of Archaeological Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.

A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban feltárt leletek a 2000-ben kezdődött és azóta is folyó ásatások során kerültek elő, és felfedezőik úgy vélik, a legkorábbi, folyamatosan használt tábortűzre utalnak.

Ran Barkai, a munkálatok egyik vezetője elmondta: a barlangban már 400 ezer éve éltek emberek, akiket a régészek számára kincset érő hulladék űzött el a barlangból, amelyet később már csak szemétdombnak használtak.

Az ősi lakóhely évezredeken át háborítatlanul maradt fenn, miután a barlang legnagyobb része beomlott, a bejáratot pedig szinte eltorlaszolta az őskori limlom, szinte ugyanabban az állapotban, ahogy használói utoljára hagyták - mondta el a régész.

A barlanglakók hagyatékának hosszú évek óta folyó feltárása közepette a tábortűzhely szinte tökéletes formájában tárult a kutatók elé. Úgy néz ki, mintha előző na még használták volna: hamu maradványai borítják, körülötte több százezer kis égett csontdarab szerte az egész barlangban, ami arra utal, hogy rengeteg húst ettek az itt élők - mondta Barkai.

További kutatásra vár, hogy meghatározzák, a hominidák milyen faja élt a Keszem-barlangban. Abban biztosak a régészek, hogy a Homo erectus, vagyis a felegyenesedett ember után következhetett, de nem a neandervölgyiek közül került, és nem is volt mai ember (Homo sapiens).

Emberi maradványok közül egyelőre csak tizenegy fogat találtak, ezek pedig nem elegendőek arra, hogy meghatározzák, az emberelődök melyik csoportjához tartoztak a lakók - vélte Barkai.

A leletegyüttes jelentőségét nemcsak a legrégibb feltárt tábortűzhely, hanem a körülötte talált számtalan égett csont adja. A hús sütésének legősibb bizonyítékát találták meg, mert ugyan a tűzhely csak 300 ezer éves, korábban is gyújthattak a barlangban tüzet, ezt bizonyítják a talajt borító csontok - összegezet Barkai.

Õzek és szarvasok voltak a kedvenceik, de kisebb állatok húsát is pirították a barlangban a leletek tanúsága szerint. A kutatók úgy becsülték, 200 ezer éven át mindig lakott az üregben egy 20-25 fős törzs, mely a tüzet a helyiség elülső felének megvilágítására is használta, és gyülekezőhelyük is körülötte lehetett.

Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

Június végén megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert az alkalmatlan, sőt kontraproduktív annak a célnak az elérésére, hogy minél több gyermek szülessen a népességfogyás megállítása, de legalábbis lassítása érdekében. Cikkemre Tóth I. János reagált, aki  szerint az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. Úgy véli, a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. Ebben a cikkben az általa felvetett állításokra válaszolok, amellett érvelve, hogy a demográfiai fordulat kulcsa – szemben az általa felvázolt megoldással – elsősorban a nagycsaláddá válás erőteljes támogatása, az „anyai életpályamodell” kialakítása lehet. A vita azonban túlmutathat a családtámogatások technikai részletein is egészen az úgynevezett családi választójoggal kapcsolatos elképzelésekig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×