Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Megépítették a vasúti alagutat, amibe nem férnek be a vonatok

Arcpirító hibát követtek el lengyel mérnökök, akiknek túl alacsony vasúti alagutat sikerült építeniük, így azon nem tudnak áthaladni a vonatok.

A költséges hibát akkor fedezték fel, amikor ellenőrök megmérték a befejezett alagutat a lengyel fővárosban. A mérési adatokból kiderült, hogy az alagút teteje túl alacsony, így nem férnek be a vonatok.

Vasúti szakemberek szerint azért történt a malőr, mert a munkások, akik az új síneket fektették le, egész egyszerűen nem kommunikáltak azzal a csapattal, amelyik az alagutat építette.

"Az alagút építésekor az újonnan feltöltött talajra új sínt is lefektettek, és ennek következtében csökkent a sín és az alagút teteje közötti távolság" - magyarázta a bizonyítványt a Lengyel Vasutak szóvivője.

Nem ez volt az első baklövés Lengyelországban az elmúlt időszakban. Nemrég egy olyan alagutat építettek Varsóban, ami a teherautó forgalmat terelte volna el, ám ennek a szerkezetnek a tetejét is túl alacsonyra sikerült megépíteni, így abba nem fértek be a járművek.

Tavaly pedig a lengyel úthatóság olyan tervet készített, hogy közel 10 kilométerrel kerülte el egymást az a két autópálya, aminek össze kellett volna érnie.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×