A váratlan megjelenés az orosz államfő esetében nyilván nem ugyanazt jelenti, mint egy hétköznapi halandónál, lévén az előbbi a világ egyik legjobban őrzött embere, de mindenesetre a színház az utolsó pillanatban értesült a magas vendégekről.

Galina Volcsek, a Szovremennyik művészeti vezetője a szolgálati bejárónál fogadta Vlagyimir Putyint és nejét, és a terembe kísérte őket, ahol a némi késéssel kezdődő előadás nézői lelkes tapssal üdvözölték.

Az államfő és a first lady a 10. sorban foglalt helyet Galina Volcsekkel együtt, majd az előadás után színpadi bejárón át eltűnt a közönség szeme elől, s tea mellett elbeszélgetett Rimasz Tuminasz rendezővel és a még kosztümben és maszkban lévő színészekkel.

Vlagyimir Putyin az értelmezés részletei iránt érdeklődött, hangoztatva, hogy ebben a körben nem tart attól, hogy hozzá nem értőnek tűnhet, mivel valóban nem szakember. Kérdései nyomán a szokásoktól némileg eltérően egészen heves vita alakult ki.

A színészek azt sem titkolták, hogy eleinte kicsit izgultak, amikor megtudták, ki van a nézőtéren, de később visszaálltak a rendes kerékvágásba.

Ljudmilla Putyina megjegyezte, hogy az est még ahhoz képest is újdonságokkal szolgált neki, hogy mást látott a darabban iskolásként, és amikor már felnőtt fejjel elolvasta.