A levelek mindegyike 1992-ben íródott, amikor már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy válságban van Diana és a trónörökös Károly herceg házassága. Néhány hónappal később szakítottak, négy évvel később pedig el is váltak.

Az esküdtszék valószínűleg a teljes levelezést megkapta, de a nyilvánosság számára csak kivonatokat tettek hozzáférhetővé. Fülöp herceget, II. Erzsébet királynő férjét a személyi titkára képviselte a meghallgatáson.

A leveleknek azért tulajdonítanak különleges jelentőséget, mert korábban Mohamed al-Fayed, a Harrods üzletlánc dúsgazdag tulajdonosa Fülöp herceget megvádolta, hogy összeesküvést szervezett Diana és szeretője, Dodi Fayed meggyilkolására. Az üzletember szerint a királyi család mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy a pár összeházasodjon.

Diana és Dodi 1997. augusztus 31-én halt meg, amikor autójuk Párizsban egy alagút pillérének ütközött.

Emellett öt évvel ezelőtt Simone Simmons, a néhai hercegnő bizalmasa azt állította, hogy annak idején több levelet is látott, amelyben Fülöp herceg Dianát szajhának, illetve ringyónak minősítette.

Bizalmas kapcsolat

Ehhez képest a tíz levél a nyilvánosságra került részletek alapján kifejezetten bizalmas jellegű. Fülöp herceg biztosította menyét: ha kéri, minden tőle telhetőt megtesz a közte és Károly herceg közötti problémák elsimítása érdekén, megjegyezte ugyanakkor, hogy nem vállalkozhat házassági tanácsadói szerepre.

Válaszában Diana "Legkedvesebb papa"-ként szólította meg apósát, megköszönte kedvességét, hozzátéve, hogy túlzottan szerényen írt saját házassági tapasztalatáról és gyakorlatáról. A végén a "leggyengédebb szeretettel" zárta sorait.

Az esküdtszéket vezető Lord Scott Baker - aki a teljes levelezést elolvashatta - úgy vélekedett, hogy az üzenetváltásban az ellenségeskedés leghalványabb jelét sem lehet felfedezni.