Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Megrázó vallomás: "te egy végtelenül ördögi személy vagy"

Huszonöt éves börtönbüntetésre ítélték Shaftesbury grófjának özvegyét, mivel ő szervezte meg férje megölését 2004 novemberében, azzal a céllal, hogy rátehesse kezét a jelentős örökségre.

A korábban luxusprostituáltként dolgozó Jamila M'Barek, Shaftesbury tizedik grófjának harmadik felesége attól tartott, hogy férje elhagyja egy másik nőért, ezáltal pedig elveszíti kétmillió eurós (közel 500 millió forintot) örökségét.

A közismerten nőfaló gróf már közölte a tunéziai származású feleségével, hogy el akar válni, mivel beleszeretett egy hoszteszbe.

2004 novemberében Jamila M'Barek a cannes-i lakásába hívta a grófot, ahol azonban testvére, Mohammed várt rá, és megfojtotta a férfit. A 45 éves nő pénzt adott testvérének, hogy ölje meg férjét.

A holttestet egy elhagyatott területen rejtették el, ahol csak öt hónappal később találtak rá.

Jamila M'Barek és öccse is huszonöt éves börtönbüntetést kapott a nizzai bíróságról a gyilkosságért.

"Jamila, nem hiszem, hogy bármikor is szeretted volna az apámat. Te egy manipuláló, intrikus nő vagy, egy végtelenül ördögi személy" - mondta a tárgyaláson a vádlottnak a megölt gróf fia, Nicholas Ashley-Cooper.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×