Infostart.hu
eur:
367.13
usd:
334.54
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

Keleti Arthur az internethasználatról: nem össze-vissza kell rettegni, hanem strukturáltan félni

Senki nem alapozhatja az internetes biztonságát arra, hogy ő úgysem érdekes a csalóknak – figyelmeztetett Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint érdemes előre végiggondolni például azt is, hogyan ellenőriznénk egy váratlan, sürgető pénzkérés valódiságát. A kiberbűnözés már egy több mint 10 ezer milliárd dolláros probléma, a rossz célok szolgálatában az AI sokkal nagyobb veszélyt jelent.

Mára a kiberbűnözés egy több mint 10 ezer milliárd dolláros probléma, ami egy felfoghatatlan szám, és a rossz célok szolgálatában az AI sokkal nagyobb veszélyt jelent, és az átlagemberek is veszélybe kerültek.

A szürke kis egér technika már senkinek nem javasolt, mert mostanra az automatizálás elérte azt a szintet, hogy mindenki lehet célpont.

Ráadásul személyre szabott kampányokat is tudnak az emberek ellen futtatni, most már ilyen magas szintű automatizálásnál. Tehát az „ugyan kinek kellhet az én adatom?” kérdésre már az a válasz, hogy bárkinek, ezért ez nem lehet egy védekezési technika – szögezte le az InfoRádió Aréna című műsorában Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója.

„Olyan módon kell hozzáállni az internet, a közösségi média és hasonló dolgok használatához, amiben van egyfajta strukturált félelem: nem össze-vissza kell rettegni, hanem strukturáltan félni. Végig kell azt gondolni, hogy milyen kapcsolatokban vagyok, milyen buborékjaim vannak, mert azokban vagyunk például a közösségi médiában vagy bárhol máshol. Kis kockázatelemzést kell magában az embernek végeznie, körülbelül úgy, mint amikor reggel a gyerekre föladja a kabátot, a sálat, és a bérletet a kezébe adja, meg mondja, hogy mit csináljon és mit ne. Ugyanezt az interneten vagy a technológiában ugyanígy végig kell futtatni: milyen eszközeim vannak, azokon van-e védelem? Amikor kommunikálok, kivel beszélek? A váratlan helyzetekre hogyan reagálok?

Mi történik akkor, ha van egy incidens a családban, mondjuk valaki egyszer csak fölhív riadtan a saját hangján, és azt mondja, hogy balesetben van, azonnal pénzt kell neki átutalni – akkor hol fogok meggyőződni arról, hogy tényleg vele beszéltem?

Mi lesz az a második csatorna, amin megkeresem, esetleg van-e valamilyen jelszó amit elkérek tőle ilyenkor?” – sorolta a szakértő.

Megjegyezte: persze az lenne a jó, ha mindenki és minden család végiggondolná ezeket, de persze a természetünk miatt nem mindenki készül állandóan a veszélyre. „Nem véletlen, hogy egy társadalomban az embereknek a 0,01 százalékából lesz rendőr, biztonsági őr vagy nyomozó, mert azért nem egy életkedvelő tevékenység, hogy az ember állandóan a veszélyekre készül fel” – mondta, kiemelve ugyanakkor, hogy ha más dolgokra felkészülünk, például természeti katasztrófákra, vízhiányra, áramhiányra, hidegre, akkor erre, az internetes veszélyekre is föl kell készülni.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetés alább megtekinthető, meghallgatható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Profit a kiégés pengeélén: a vállalatoknak nagyon megéri a megelőzésbe fektetniük

Profit a kiégés pengeélén: a vállalatoknak nagyon megéri a megelőzésbe fektetniük

A munkavállalói kiégés megelőzése ma már nem pusztán HR-feladat, sokkal inkább a vállalatok versenyképességét meghatározó üzleti kérdés. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői arra világítottak rá, hogy a támogató munkahelyi közösség, az egyénre szabott belső motiváció feltérképezése, valamint a tudatosan beiktatott karrierszünet (sabbatical) egyaránt kulcsfontosságú a dolgozók mentális egészségének és hosszú távú munkaképességének megőrzésében - írja a Pénzcentrum az eseményről szóló beszámolójában.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×