Szabó Péter és Pongrácz Rita az éghajlati osztályozási szempontok alapján a hő és a vízellátottság változását vizsgálta.

A kutató elmondta: a „csöbör” modellt alkalmazza ez a rendszer, ami azt jelenti, hogyha sok a csapadék, akkor megtelik ez az edény, ha pedig kevés a csapadék vagy nagy a párolgás, akkor eltűnik belőle a víz, tehát jól tudja reprezentálni a vízhiány és a vízfelület állapotát a módszer.

Kimutatták, hogy a melegedés növeli a párolgási igényt és alig változó csapadékmennyiség esetén is romlik a vízellátottság, hiszen a vödörből eltűnik az a víz, ami ott van.

Ennek következtében mára az ország területének fele egy melegebb éghajlati kategóriába került.

Szabó Péter megjegyezte: a 70-es, 80-as években még szinte az ország egésze ebbe a kissé meleg klímaövbe tartozott. Az éghajlati kategorizálás kilenc övet határoz meg a Földre, és mi ebbe a kissé melegbe tartoztunk. Mára viszont az ország fele a közepesen melegbe váltott át, ami Magyarországtól délre helyezkedik el.

Az éghajlatkutató szerint

Magyarország klímája Közép-Spanyolország, a Duna-delta – ez Románia északkeleti és Ukrajna délnyugati határán terül el – és Észak-Görögország mai viszonyaihoz fog közelíteni.

A csapadék éven belüli eloszlása nem válik teljesen mediterránná, vagyis a téli csapadék nem lesz sokszorosa a nyárinak.

Mint mondta, jelenleg az látszik, hogy a téli, illetve a nyári félév csapadékmennyisége nagyjából ugyanannyi lehet. A változó éghajlat viszont a mezőgazdaságot és a természetes növényzetet is alkalmazkodásra kényszeríti. A ma elterjedt növénykultúrák egy részének termesztése egyre nehezebbé válik, helyettük pedig szárazság és hőtűrőbb fajták kerülhetnek előtérbe, az átállást ugyanakkor a talajtulajdonságok és a továbbra is fennálló fagyveszély is korlátozhatja.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.