Felidézték, hogy egyik legfontosabb vállalásuk a Magyarországnak járó uniós források visszaszerzése volt. A több ezer milliárd forintnyi EU-s pénz hazahozatalának érdekében az Országgyűlés átfogó korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket fogadott el. A frakció döntéseinek köszönhetően szigorodott a vagyonnyilatkozati rendszer, átláthatóbbá vált a magántőkealapok és a közbeszerzések működése, nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága, és megerősödött az Integritás Hatóság hatásköre – írták.

Hozzátették: az elmúlt húsz évben a legóvatosabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe, ennek visszavételére hozta létre az Országgyűlés Tisza-többsége a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével pedig mintegy 3000 milliárd forint kerül vissza a nemzeti vagyon körébe.

Kitértek arra, hogy csökkentek a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások és a képviselői fizetések. Felállt öt parlamenti vizsgálóbizottság, amelyek előtt kötelező megjelenni, és mérséklődött a kétharmados többséghez kötött szabályozási területek „indokolatlanul nagy száma”.

Megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is, az Országgyűlés új, független és hiteles köztársasági elnököt választott, aki méltó módon képviseli azt a demokratikus megújulást, amelynek eredményeként Magyarországnak egy széles körben megvitatott, a demokratikus jogállamiság elveire épülő új alkotmánya lesz – áll a Tisza-frakció közleményében.

Emlékeztettek: a parlament az országgyűlési képviselők mandátumát 12 évben, a miniszterelnökét pedig két ciklusban maximálta, miközben a többi közjogi tisztség esetében is kizárta, hogy valaki évtizedekre kisajátítson egy pozíciót. Ezek a döntések mind egy irányba mutatnak: egy olyan demokratikus állam megteremtése felé, amelyben egyetlen politikai erő sem betonozhatja be évtizedekre a saját hatalmát – közölték.

Úgy fogalmaztak: megkezdődött a demokratikus intézményrendszer függetlenségének helyreállítása, az Országgyűlés megerősítette a bírói önigazgatást és a bírósági szervezetrendszer függetlenségét. A plakáttörvény módosításával a parlament a gyűlöletkeltő politikai reklámokat tiltotta be, miközben a médiatörvény megváltoztatásával megteremtette a többelvű és kiegyensúlyozott közszolgálati média és hírszolgáltatás, valamint a hatékony médiafelügyelet működésének feltételeit.

Az Országgyűlés bevezette a rászorultsági alapon járó százezer forintos iskolakezdési támogatást, és nulla százalékra csökkentette a vényköteles gyógyszerek áfáját. A diákok újra tanulhatnak külföldön az Erasmus és a Horizon programok keretében, valamint döntés született a közösségi közlekedés átfogó intézményi és működési reformjáról is. A lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé és kutathatóvá válnak az 1990 előtti titkosszolgálati iratok – sorolták.

Úgy fogalmaztak: száz nap alatt nem lehet helyrehozni mindazt, ami hosszú évek alatt romlott el. A felsorolt intézkedések csak egy részét jelentik az első száz nap döntéseinek, de „jól mutatják az irányt egy működő állam, egy tisztább közélet, erősebb demokratikus intézmények és egy emberségesebb Magyarország felé”.