Eredetileg négy, a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója által kezdeményezett ügyről tárgyaltak az alkotmánybírák, de az Alaptörvény 16. módosításának közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvák) kapcsolatos rendelkezéseinek megsemmisítésével kapcsolatos indítványt már pénteken elutasították.

Tovább zajlott az utólagos normakontroll eljárás az Alaptörvény 17. módosításának három részével kapcsolatban:

• Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnése,
• az országgyűlési képviselők választhatóságnak időkorlátja,
• az alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár (70 év) miatt.

Hétfőn az Alkotmánybíróság közölte, hogy mindhárom indítványt visszautasította. Az érvelés lényegében ugyanaz mindegyik esetben: az Alaptörvény alapján a testület csak azt vizsgálhatja, hogy egy alkotmánymódosítást a megfelelő eljárásban fogadtak-e el és hirdettek-e ki. A módosítás tartalmát viszont nem bírálhatja felül, ezért az indítványozók érvei a testület szerint már olyan tartalmi kontrollt igényeltek volna, amelyre nincs hatásköre.

Mint írták, az Alaptörvény módosítását „csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. Ezt a korlátot egy korábbi fideszes módosítás foglalta bele az Alaptörvénybe.

Mint a Telex írta, a Sulyok Tamás megbízásának megszűnéséről szóló döntéshez több alkotmánybíró, többek között Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fűzött. Polt Péter azt írta, hogy nem támogatta a döntést, mert álláspontja szerint az indítványt érdemben el kellett volna bírálnia az Alkotmánybíróságnak. Ezt hosszasan meg is indokolta.

Jogtudósok korábban arra figyelmeztettek, hogy ha az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a köztársasági elnök eltávolításáról szóló passzust, az alkotmányos válsághelyzetet hozott volna létre.