Az idei rendkívüli aszály miatt komoly szakmai és lakossági vita alakult ki a rendszer működéséről, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárközgazgazdasági Intézet ötezer gazdálkodó bevonásával reprezentatív felmérést végzett. Országos szinten a válaszadók 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett döntött, míg a működés fenntartását 24,5 százalékuk támogatta. A megyei adatok azonban jelentős eltéréseket mutatnak: Vas (65,5 százalék), Somogy (55,7 százalék), Baranya (52 százalék) és Zala vármegyében (50,5 százalék) a többség a JÉGER fenntartására szavazott, így ott a generátorok tovább működnek – vette észre a portfolio.hu.

Ahol a rendszer üzemben marad, ott a korábbi 50-60 százalékos jégeső-valószínűség helyett a HungaroMet előrejelzése alapján legalább 80 százalékos valószínűség kell majd az indításhoz. A miniszter hangsúlyozta, hogy

a döntés nem tudományos állásfoglalás arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt,

ezért egy független tudományos testület már vizsgálja a rendszer környezeti és mezőgazdasági hatásait – mondta videójában Bóna Szabolcs.

Mi is az a JÉGER?

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) egy országos lefedettségű, talaj generátoros technológián alapuló védekezési hálózat, amelynek célja a mezőgazdasági kultúrákat és a lakossági vagyonokat veszélyeztető káros jégesők kialakulásának mérséklése.

A rendszert országos szinten 2018-ban vezették be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara irányításával, összefogva a korábbi regionális kezdeményezéseket. Működése során ezüst-jodid tartalmú oldatot párologtatnak a légkörbe a talajról, amely csökkenti a jégszemcsék méretét, így azok a földet érés előtt elolvadnak, jelentősen mérsékelve a viharkárokat.