„A magyar egészségügyről ma csak őszintén érdemes beszélni. Egy olyan rendszert örököltünk, amelyben túl sok beteg vár túl sokáig” – kezdte a napirend előtti felszólalását Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az Országgyűlésben kedd reggel a Telex összefoglalója szerint.

„Orvosok, ápolók és szakdolgozók tízezrei hiányoznak az egészségügyből, nincsenek a kiszámítható betegutak, sok helyen leromlott az infrastruktúra, és az egészségügyi dolgozók sem kaptak az elmúlt években kellő megbecsülést”, sorolta a problémákat.

„Ki kell mondanunk: a magyar egészségügy nagyon beteg.”

A miniszter szerint azonban ez nem az orvosok, ápolók, mentősök felelőssége, ők a rendkívüli nehéz körülmények között is mindvégig hátukon tartották a rendszert. A felelősség azt a politikát terheli, amely az őszinte szembenézés helyett a problémák eltakarását, a szakmai párbeszéd helyett a parancsuralmat, az autonómia helyett pedig a rendészeti logikát választotta.

Felszólalásában a tárcavezető kifejtette: az egészségügy megújítása hosszú, következetes munka, egyes intézkedések hatása már néhány hónap alatt érezhetővé válhat, más változásokhoz évekre lesz szükség.

Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy jobb, biztonságosabb és emberibb legyen a betegek ellátása.

„Őszintén beszélünk a helyzetről, a szakmát bevonjuk a döntésekbe, a problémákat nem rejtjük el, a betegek és hozzátartozók hangját meghallgatjuk”

– jelentette ki. Hozzátette: az egészségügyi dolgozókat megvédik, a közpénzek felhasználását pedig mérhető eredményekhez kötik.

Kifejtette: egy olyan rendszert örököltek, amelyben „túl sok beteg vár, túl sokáig”, orvosok, ápolók és szakdolgozók tízezrei hiányoznak, a kórházakban pedig évtizedes műszaki, pénzügyi, szervezeti és bizalmi adósság halmozódott fel. Hiányoznak a kiszámítható betegutak, sok helyen leromlott az infrastruktúra, és az egészségügyi dolgozók nem kapták meg a szükséges megbecsülést és szakmai önállóságot – sorolta.

Közölte: ezért a helyzetért a felelősség azt a politikát terheli, amely „"az őszinte szembenézés helyett a problémák eltakarását, a szakmai párbeszéd helyett a parancsuralmat, az autonómia helyett pedig a rendészeti logikát választotta”.

A tárcavezető kiemelte: ezzel szemben az új egészségpolitika alapja az őszinteség, a transzparencia, a szakmaiság, az értékalapúság és a valódi betegközpontúság.

Az intézkedések között említette, hogy leszerelték a kórházak bejáratánál működő beléptető kamerákat, továbbá visszaadják az intézmények vezetőinek és szakembereinek a felelős önállóságot. Az új korszaknak intézményi keretet is adtak: öt államtitkársággal megkezdte működését az önálló egészségügyi minisztérium - mutatott rá.

Kitért rá: évente legalább 500 milliárd forint többletforrást adnak az egészségügynek.

Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy a kormány elindította a kórházi hűtésrekonstrukciós programot, szeptember elsejétől nullára csökkentik a vényköteles gyógyszerek áfáját, és megalakították a Semmelweis rendet, amelynek középpontjában a kórházi fertőzések visszaszorítása áll.

Azt is mondta: zéró toleranciára van szükség a betegbántalmazással és a személyzet elleni erőszakkal szemben is. Folyamatban van az új szakdolgozói bértábla kialakítása is, visszaadják a Magyar Orvosi Kamara autonómiáját, az orvosokat, a szakdolgozókat, a gyógyszerészeket, kamarákat és a szakmai szervezeteket partnerként vonják be döntésekbe – mondta Hegedűs Zsolt.

Mi Hazánk: tragikus a magyarok egészségügyi állapota

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, nagyrészt egyetért az egészségügyi miniszter diagnózisával, majd az elmúlt 16 év legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy nem működött az országban önálló egészségügyi minisztérium. Szerinte ennek komoly nemzetgazdasági következményei is vannak, hiszen a magyar lakosság döntő többségének az egészségügyi állapota "tragikus". A problémák közé sorolta a háziorvos- és az ápolóhiányt.

Fontosnak tartotta a magán- és az állami egészségügy egyensúlyának megtalálását. Rámutatott arra, hogy már a magánegészségügy is túlterhelt, ott is növekednek a várólisták.

Több kérdést feltett Hegedűs Zsoltnak a Tisza ígéreteivel kapcsolatban. 2027-re elkezdődhet-e a jelentős szakápolói béremelés? Jövőre lehet-e már látni az ígért plusz 500 milliárd forintot az egészségügyi ellátásban? Mi lesz a fontossági sorrend az egészségügy rendbetételekor? Mikor alakítják át az ügyeleti rendszert? - tudakolta.

KDNP: a Tisza 40-50 forinttal, a Fidesz-KDNP 40-50 százalékkal csökkentette a gyógyszerköltséget

Rétvári Bence (KDNP) sok sikert kívánva a miniszternek és egyetértett azzal, hogy az egészségügy nemzeti ügy, és fontos, hogy minden kormányzat sikeres legyen ezen a területen.

Az ellenzéki politikus szólt a Fidesz-KDNP-kormány intézkedéseiről. Közölte, amikor átvették a kormányzást az Európai Unió öt országot sorolt Magyarország mögé az állampolgáraik egészségben eltöltött éveinek számát nézve, egy évtizeddel később pedig már 16-ot. Hozzátette, az előző kormány idején csökkent a csecsemőhalandóság is.

A gyógyszerek általános forgalmi adójának csökkentése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza az általa ígérteknek csak a töredékét hajtja végre, míg az előző kormány alatt nagyon jelentős gyógyszerárcsökkentés volt a legtöbbször vásárolt gyógyszerek esetében. A Tisza 40-50 forinttal, a Fidesz-KDNP 40-50 százalékkal csökkentette a gyógyszerköltséget - hangoztatta.

Rétvári Bence több adatot is ismertetett: úgy vették át az országot, hogy 1198 milliárd forintot fordítottak egészségügyre, úgy adták át, hogy 3919 milliárd forint volt erre a célra. Amikor átvették az országot 33 ezer orvos volt, amikor átadták 43 ezer volt az országban - közölte, kiemelve, hogy nőtt a háziorvosi praxisok bevétele és ma már 2,2 millió forint az orvosi átlagfizetés.

Fidesz: átverték az embereket a gyógyszerek áfájának csökkentésével

Takács Péter (Fidesz) szerint a célok jók, sok sikert kívánt megvalósításukhoz, ami minden magyar ember érdeke. Értékelése szerint nem korrekt, hogy úgy beszél a miniszter az előző 16 évről, mintha nem hasonló célok vezették volna az előző kormányt is. Részletezte az előző kabinet által elért sikereket, és jelezte: átlagosan évente 421 milliárddal nőtt az egészségügy költségvetése, a Tisza ennél 80 milliárddal ígért többet, ehhez is sok sikert kívánt.

Megjegyezte: nem az egészségügyben van baj, hanem a Tisza frakcióban, amire szavai szerint a miniszterelnök előző napi "vergődéséből" lehet következtetni a gyógyszer áfa kapcsán. Miért vágták át az embereket, miért ígérte Magyar Péter, hogy valamennyi gyógyszer áfáját csökkentik? - kérdezte. Takács Péter idézte azt a sajtótájékoztatót, ahol a vény és nem vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése elhangzott, majd kijelentette: nem ezt ígérték az embereknek. Számításai szerint az intézkedés 56 forintos megtakarítást jelent dobozonként. Aki ötféle krónikus betegségre szed gyógyszert és eddig 4512 forintot fizetett havonta, ezentúl 4286 forintot fog. Feltette a kérdést: ez komolyan, nagy segítség a családoknak?

A fideszes politikus azt mondta, az emberek nem szeretik, ha hülyének nézik őket, hanem a realitások talaján hozzák meg a döntéseiket.

A képviselő felszólalását többször megszakította a Tisza képviselőinek tapsa, Takács Péter kérte a korrekt ülésvezetést és azt, hogy ezeket vonják le az idejéből. Azt kérdezte, mostantól ezt lesz a divat, hogy ha az ellenzéki képviselők olyat mondanak, akkor tapsolással beléjük fojtják a szót vagy esetleg meg is vonják?

Az elnöklő Hallerné Nagy Anikó azt mondta, 11 másodperc volt a képviselő vesztesége, amit hozzáadott az idejéhez. Az elnököt szintén megtapsolták a képviselők, ezután Hallerné Nagy Anikó azt kérte a képviselőktől, hogy tisztelettel hallgassák a hozzászólásokat.

Tisza: a teljes műszaki infrastruktúra megújítására van szükség

Porpáczi Krisztina (Tisza) arról beszélt, hogy a Tisza-kormány elrendelte a kórházi hűtési rendszerek teljes körű országos felmérését. Ismertette: a vizsgálat alapján 79 állami kórházban 1239 központi hűtőrendszer és közel 11 500 klímaberendezés működik, de sok már 30-40 éves.

Hosszú évek alatt jelentős műszaki adósság halmozódott fel, elmaradtak a tervszerű korszerűsítési karbantartások, miközben a hűtési igény és a hőtermelés folyamatosan nőtt.

Szerinte a különbség a szemléletben van, korábban a meghibásodásokra reagált a rendszer, a mostani kormány nem a következő haváriát akarják megvárni, hanem megakarják előzni azt.

Kitért arra is, hogy országos állapotfelmérést rendeltek el egységes karbantartást és országos prioritási sorrendet állítottak fel és minden korábbinál nagyobb országos hűtési rekonstrukciós programot indítottak.

2026-ban 3,6 milliárd forintot biztosítottak utóbbira, a rendkívüli nyári hullámok miatt azonban további sürgős beavatkozások váltak szükségessé, ezért "a program értéke várhatóan megközelíti a négymilliárd forintot".

Aláhúzta: július végi állapot szerint a 32 kiemelt helyszín 18 beruházás már elkészült, további 3 helyszínen is működik a hűtés. Míg a fennmaradó fejlesztések ütemezetten haladnak - jelezte.

Kiemelte: nem elegendő a klímaberendezések cseréje, az elektromos, műszaki infrastruktúra megerősítése is elengedhetetlen, a teljes kórházi infrastruktúra megújítása a feladat.

A magyar betegek azt várják, hogy a meghibásodás lehetőleg be se következzen - mondta a tiszás képviselő.

Egészségügyi miniszter: az utolsó utáni pillanatban vagyunk az egészségügy rendbetételére

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az elhangzottakra reagálva azt mondta: ma Magyarországon tízből négy férfi nem éli meg a nyugdíjkorhatárt, nőtt a csecsemőhalandóság, újból kell tanulni a szifilisszel született gyermekek kezelését. Az utolsó utáni pillanatban kapta meg a Tisza-kormány az egészségügyet, hogy valahogy rendbe tegye - fogalmazott.

Megjegyezte: a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése a költségvetésnek évente hétmilliárd forintba kerül, ezt a korábbi Fidesz-kormányok is megtehették volna, de nem tették.

A Tisza-kormány csapatot épít, és "meg fogják látni, hogy sikeres lesz az egészségügy" - zárta felszólalását a tárcavezető, amelyet a Tisza frakció felállva megtapsolt.