Egri Gábor, a szervezet elnökségi tagja és szakértője az eseményen ismertette: országos sztrájkot hirdettek, amelyben az üzemanyagpiac magánszektorában működő vállalkozások vesznek részt. Ezeknek a cégeknek vesszőfutása 2022 óta tart – mondta, emlékeztetve, hogy már négy éve is demonstráltak, felhívva az előző kormány figyelmét arra, hogy „ez a fajta árstop és a magyar családi vállalkozásokat érintő negatív megkülönböztetés súlyosan jog-, alkotmány- és piacellenes.”

Sajnálatosnak nevezte, hogy ismét hasonló megmozdulásra kényszerültek, mert a Tisza-kormány üzemanyagárakkal kapcsolatos törvénytervezete szerintük

„súlyosan sérti a jogállamiságot és az uniós jogot.”

Rámutatott: a magyarországi mintegy 2000 benzinkút fele nem tartozik a nagy olajcégekhez, önálló, illetve kevés kutat működtető cég kezében van. A teljes hálózat 1200 milliárd forint adót fizet be évente a költségvetésbe, amelynek 30 százalékát a független kutak teljesítik. Ezzel szemben a mai napig nem kapták meg a kormányváltást megelőzően kialkudott kompenzációt – jelezte.

Egri Gábor kiemelte: az FBSZ meghatározó tényezője a hazai kis- és középvállalkozói szektornak, így nem csak a független benzinkutak, hanem a GDP 70 százalékát előállító magyar családi kis- és közepes vállalkozások érdekeit is igyekeznek képviselni.

Gépész László, a szervezet elnöke kifejtette: a jogállamiság része az üzemanyag hatósági árával okozott kár megtérítése, amely a jogutódlásra tekintettel a jelenlegi kabinet feladata. Szavai szerint a védett ár azon túl, hogy ellentétes volt az akkor hatályos ártörvény rendelkezéseivel, nem teljesítette az abban foglalt garanciális kötelezettségeket, és mérhetetlen mennyiségű kárt okozott.

Aláhúzta: a benzinkutak működése teljes jogbizonytalanságban van, amely a kieső bevételeken túl értékvesztést és üzleti potenciálvesztést jelent a tulajdonosoknak. A 2022-es ársapka 30-40 százalékos piacvesztést okozott a magánbenzinkutasoknak – mutatott rá.

Mindez azt eredményezi, hogy szinte lehetetlen fenntartani, főleg fejleszteni ezeket a vállalkozásokat – állapította meg.

Elmondása szerint demonstrációjuk másik oka az új kormány üzemanyagárakra vonatkozó törvénytervezete, amelyben a hatósági ár bevezetésének lehetőségével sem értenek egyet, ám annak megfelelő szabályozása esetén azt el tudják fogadni.

A védett ár pazarlásra ösztönöz, nem takarékosságra, ráadásul számítások szerint az idei havonta 50 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek – fogalmazott.

Ugyanakkor jelezte:

teljesen elutasítják a jogszabály-tervezetnek azt az elemét, amely a hatósági árról szóló döntés jogát teljesen szubjektív módon, minden kontroll nélkül a gazdasági és energetikai miniszter kezébe adja.

Ebből legjobb esetben is az következik – mondta –, hogy a nagykereskedők kockázati felárral fogják Magyarországon tárolni készleteiket, amely a fogyasztói árakban is megjelenik majd. Közlése szerint az FBSZ célja, hogy a törvény írjon elő megfelelő döntési szempontrendszert a hatósági üzemanyagár bevezetésére.

Gépész László kérdésre válaszolva elmondta: nem értenek egyet azzal, hogy az üzemanyagok jelenleg megkülönböztetett termékcsoportként szerepelnek a hatályos ártörvényben, így a többi termékcsoportra vonatkozó garanciák az üzemanyagokra nem vonatkoznak. Ugyancsak kérdésre válaszolva emlékeztetett: az Orbán-kormánnyal az idén bevezetett hatósági üzemanyagár első három hónapjára 6 milliárd forintos kompenzációról állapodtak meg. A védett ár teljes időtartamára vetítve ez 7,5-8 milliárd forint lehet, amely még mindig csak az érintett magánkutak közvetlen, tehát a járulékos hatásoktól mentes veszteségeit fedezné.

Kifejtette: a védett ár miatt elszenvedett közvetlen veszteséget az okozta, hogy azonos szinten rögzítették a kis- és nagykereskedelmi árat, azaz a kettő között nem volt árrés, miközben az érintett vállalkozásnak adót kell fizetnie és fenntartania működését. Ezt árnyalta a stratégiai üzemanyagkészlet feláldozása, amelyhez 35 forint árréssel lehetett hozzájutni, ugyanakkor már a szállítás átlagosan az árrés mintegy felét elvitte – tette hozzá.