Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Budapest, 2021. július 20. Hírdetőoszlopon a főváros XIII. kerületében, a Lehel téren egy plakát, amely a magyarországi politikai kommunikációban abszolút új megjelenést alkalmaz, a legújabb nemzeti konzultáció kérdőív népszerűsítésére. Az egyszerűséggel, de a hangulatot kifejező emojikkal célozzák meg a fiatalokat is. Július végéig összesen 8 millió példányt kézbesítenek a nemzeti konzultációs kérdőívből. A konzultáció egyik célja, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a járvány utáni életről, de biztonsági kérdések is szóba kerülnek. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

A plakáthelyek kétharmadát megszüntetik Budapesten

Várhatóan nagyjából 10 ezer plakáthelyet megszüntet a mai 15 ezerből, megtiltja az óriásplakátokat és a reklámhálókat, ötödére csökkenti a hirdetőoszlopok számát az év végéig a Fővárosi Közgyűlés pénteki döntése.

A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatot 19 igennel, 4 nem szavazat ellenében támogatta a testület.

A reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett területek meghatározásáról szóló rendelet szerint a jövőben Budapesten közterületen és közterületről látható magánterületen reklám alapvetően az utasváró részét képező, tehát közcélt is szolgáló citylight reklámeszközön, illetve úgynevezett vonalas tetőreklámként, továbbá a hagyományos belvárosi sugárutak esetében hirdetőoszlopon jelenhet meg.

„Ez a szabályozás együttesen biztosítja a reklámszennyezés radikális csökkentését, illetve a városkép védelmét” – fogalmaztak az elfogadott javaslatban.

Budapest közigazgatási területén – a hivatalos állami reklámkataszter szerint – 15 688 közterületi vagy közterületről látható reklámeszköz található. A fővárosban jelenleg 8393 óriásplakát, 955 hirdetőoszlop és több mint 200 reklámháló van bejelentve

Mint az elfogadott javaslatban rámutattak, az Országgyűlés keddi döntése széleskörű szabályozási autonómiát ad a helyi önkormányzatok számára, lehetővé téve azt, hogy rendeletben határozzanak meg olyan területeket, ahol reklám, reklámhordozó nem helyezhető el. Ezt olyan módon is megteheti a helyi önkormányzat, hogy a helyi sajátosságokhoz igazodóan egyes reklámeszköz-típusok elhelyezését tiltja meg. A törvény átmeneti rendelkezései alapján az újonnan bevezetésre kerülő tilalmak esetében december 31-ig kell a reklámeszközöket eltávolítani.

A Fővárosi Közgyűlés döntésével az óriásplakátok és más hasonló méretű reklámeszközök elhelyezését általános jelleggel tilalmazza. Hirdetőoszlopok – a várostörténelmi hagyományok nyomán - a jövőben csak a Nagykörút pesti szakaszán, a pesti Kiskörúton, illetve a Bajcsy-Zsilinszky út, az Andrássy út, a Rákóczi út és az Üllői út körutak közötti szakaszán lehetnek.

A döntés értelmében a reklámhálókra is tilalmat vezetnek be a város teljes területén. Továbbá az elfogadott szabályozás általános jelleggel tilalmazza az épületre, falra, kerítésre, kioszkra vagy épületnek nem minősülő építményre szerelt reklámeszközök elhelyezését. Az általános tilalom alól – összhangban a budapesti városképi hagyományokkal – kivételt képeznek a hagyományosan tetőkön elhelyezett korábbi neonreklámok.

A szabályozás – a városképre gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt – tűzfalon, telefonállomáson, valamint segélykérő telefonon sem engedi meg reklám elhelyezését.

A rendelet október 1-jén lép hatályba.

A Fővárosi Közgyűlés felkérte Karácsony Gergelyt, hogy a Budapesti Közlekedési Központ útján mérje fel, hogy egy korábbi javaslatban szereplő 400 új utasváróhoz képest hány további utasváró telepítésére van gazdaságilag észszerű megoldás a megváltozott reklámszabályok között.

Az elfogadott javaslat szerint a közterületi reklámszabályozás radikális átalakítása a BKV reklámfelületeinek piaci értékét vélhetően jelentősen megemeli, így aktuális egy új hasznosítási koncepció kidolgozása. A reklámszennyezés csökkentése érdekében a BKV által üzemeltetett járművek ablakain nem lehetne ragasztott reklám, továbbá a mozgólépcsők közötti területen, illetve az állomások padlóján és falán sem. A járművek belső terében elhelyezett, kis méretű reklámhordozók eltávolítása ugyanakkor nem indokolt – írták.

Karácsony Gergely a vitában történelmi pillanatnak nevezte, hogy a város településképi szempontokat érvényesít a reklámok szabályozásával, ugyanis semmilyen közérdek nem fűződik a közterületek „telepakolásához”. Vagyis a javaslat szerint csak azok a hirdetőoszlopok maradhatnak meg, amelyek illenek a történelmi városképhez. Teljesen irreális helyzet, hogy plakáterdőben járunk a politikai kampányok idején – tette hozzá.

„Utasítsák el!”

Bauer Tamás Frigyes, a Magyar Reklámszövetség képviselője viszont arra szólította fel a képviselőket, hogy utasítsák el a javaslatot, amely – mint mondta – szakmai egyeztetés és hatástanulmány nélkül került a közgyűlés elé, és ellehetetlenít egy több tízmilliárd forintos iparágat. Szerinte a javaslat elfogadása esetén számos vállalkozás kerül lehetetlen helyzetbe, ami munkahelyeket és családok megélhetését sodorja veszélybe. Továbbá évi egymilliárd forint bevételtől fosztja meg a fővárost. Példaként említette, hogy miközben Budapesten 15 688 plakáthely létezik, addig Bécsben 22 ezer, az osztrák főváros pedig nem megszünteti, hanem szabályozza a reklámfelületeket. Ők is ezt kérik – mondta.

A Fidesz–KDNP fővárosi képviselői egyetértettek abban a reklámszövetséggel, hogy a rendelet megszületése előtt hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés szükséges. György Bence azt mondta, hogy ennek hiányában törvénysértő az intézkedés, és vállalkozásokat, munkahelyeket sodor veszélybe.

Ezzel szemben a DK, a Podmaniczky Mozgalom, a Párbeszéd-Zöldek, és a Tisza Párt képviselő azzal érveltek, hogy az elmúlt években vizuális környezetszennyezés és közterületi gyűlöletkeltés folyt a reklámozók közreműködésével, a szervezet pedig nem tanúsított önszabályozást.

Szaniszló Sándor (DK) kiemelte, hogy háborús uszítás és lejárató kampányok uralták az utcákat, Barna Judit (Tisza Párt) szerint pedig a politikai plakátok mentálisan károkat okozta, például félelmet és szorongást keltettek a gyermekekben, miközben gazdagították a NER-es cégeket.

Barabás Richárd (Párbeszéd-Zöldek) szerint a reklámokkal pont annak a féktelen kapitalizmusnak engednek teret, amely „felzabálja a bolygót”. Gál József (Podmaniczky Mozgalom) azt kifogásolta, hogy az utcák úgy néznek ki, mint egy szupermarket akciós újságja.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×