Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Összedõlt lakóház romjai között kutatnak túlélõk után a mentõalakulatok tagjai Caracasban 2026. június 24-én, miután egy perc különbséggel egy 7,2-es illetve 7,5-ös erejû földrengés rázta meg az ország északnyugati részét, jelentõs károkat okozva. Venezuela ügyvezetõ kormánya rendkívüli állapotot hirdetett, a hatóságok egyelõre nem közöltek hivatalos adatokat a halálos áldozatok és sérültek számáról.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Ronald Pena R

Harangi Szabolcs: akár tízezres nagyságrendű is lehet a venezuelai halálos áldozatok száma

Kettős földrengés pusztított Venezuelában, aminek a legutóbbi adatok szerint már 188 halálos áldozata és legkevesebb 1500 sérültje van. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE tanszékvezetője az InfoRádióban elmondta: súlyos károkozó rengés történt, és még számos utórengésre lehet számítani.

A kettős földrengés azt jelenti, hogy helyi idő szerint délután 6 órakor volt egy 7,2-es magnitúdójú földrengés, amit 38 másodperccel követett egy 7,5-ös magnitúdójú. Ezen adat szerint nagyon hasonlónak tűnnek, de a felszabaduló energiát tekintve háromszor nagyobb volt a második, 7,5-ös nagyságú földrengés – mondta el az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Érdekességként megjegyezte, hogy francia szakembereknek egy friss értékelésükben jelezték:

még az is lehet, hogy egyetlen földmozgásról van szó, akkor pedig az egy 7,8 magnitúdójú, viszonylag bonyolult földrengés volt

– illusztrálta a geológus, vulkanológus azt, hogy mennyire nehéz a rengéseket pontosan elkülöníteni.

A földmozgás Venezuela északi területén, Caracastól nem messze, attól egy kicsit nyugatra történt. Ezen a területen nem ritkák az erős rengések, az elmúlt évszázadban volt több ekkora földrengés is. Harangi Szabolcs szerint olyan törészónán történt ez az oldaleltolódás – a kőzettestek egymás mellett mozdultak el oldalirányban –, ahol két kőzetlemez, a dél-amerikai és a karibi kőzetlemez találkozik.

„A karibi kőzetlemez keleti irányba mozog átlagosan nagyjából évi két centiméteres sebességgel. Persze ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan megy, hanem egyre nő a kőzetekben a feszültség, és aztán hirtelen feloldódik, előrehalad, és ekkor történik egy ilyen földmozgás. Egy nagy erejű földrengés jött létre viszonylag kis, 10 kilométeres mélységben, ezért elég nagy területen észlelték és érezték” – mondta az ELTE tanszékvezetője.

Forrás: Harangi Szabolcs/Tűzhányó Blog
Forrás: Harangi Szabolcs/Tűzhányó Blog

Még bőségesen kell számítani utórengésre a szakértők szerint, és bár a valószínűsége nem túl nagy, de akár erős földrengés is történhet.

A földrengések hatását az intenzitás értékkel szokták kifejezni, a venezuelai a 12-es skálán 9-es fokozatú volt, ami nagyon súlyosnak számít. Ezt az intenzitást úgy számolják ki, hogy mennyi ember lakik a környéken, milyen építmények vannak, amelyek károsodhatnak.

Az előrejelzések szerint az sem kizárt, hogy akár tízezrekben mérhető majd a halálos áldozatok száma,

de mindenki bízik benne, hogy ez nem fog bekövetkezni – fogalmazott.

A cikk élesítése idején a BBC szerint eddig 188 hallos áldozatot azonosítottak és minimum 1500 a sérültek száma.

Harangi Szabolcs azzal kapcsolatban, hogy ez egy földrengéseknek kitett terület Venezuelában, elmondta: a felkészülés első pontja mindig az, hogy földrengésbiztos épületeket kell építeni. A második a lakosság felkészítése, a harmadik pedig egy úgynevezett early warning system, amelynek segítségével előre értesíteni lehet a lakosokat egy ilyen nagy földrengés érkezése előtt. Ez a rendszer azért tud működni, mert amikor beérkezik az első hullám, az még nem okoz nagy problémát, csak az utána jövő.

„Az első hullám még nem okoz pusztítást, de utána jön a második földrengéshullám, a transzverzális, ami már igen, illetve jön a felületi hullám is, és a kettő között van egy kis idő. Ha van egy felépített rendszer, akkor ahogyan beérkezik az első hullám, akkor telefonon ki lehet adni egy SMS-értesítést, az ugyanis többszörösen gyorsabban megy, mint a földrengéshullám, és így az embereknek van 10-20-30-40 másodpercük arra, hogy felkészüljenek – de ehhez kell egy felkészülési gyakorlat is. A rendszer egyébként Kaliforniában, Japánban, Tajvanon például jól működik” – mondta Harangi Szabolcs. Hozzátette: Venezuelában is adtak ki ilyen figyelmeztetést, és bízni lehet abban, hogy ez valamennyit segített, és a lakosok közül voltak, akik figyelembe tudták venni és biztonságosabb helyre tudtak jutni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×