Infostart.hu
eur:
365.14
usd:
325.28
bux:
0
2026. október 9. péntek Dénes
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Áfacsökkentést szeretnének a zöldség- és gyümölcstermesztők

A 27 százalékos forgalmi adó helyett 5 százalékos áfa kellene, hogy az ágazat kifehéredjen és fel tudják venni a versenyt az importtal – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az áfacsökkentésnek több pozitív hatása lenne. Az egyik az áfacsaló kereskedők kiszűrése a piacról – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki hozzátette: a hazai zöldség-gyümölcs mintegy 70 százaléka az áruházláncokon keresztül kerül a fogyasztóhoz. Ez a szektor fehér és legális.

30 százalék forog más csatornákon, és ennek akár fele is lehet a fekete, vagyis a teljes forgalom 15 százaléka

– fogalmazott, hozzátéve: ennél nagyobb arány lehet az, amit a statisztikák nem is látnak és nem is becsülhető, pont azért, mert fekete. „Azt gondoljuk, hogy ez a teljes most látható mennyiség újabb 10-20 százaléka. Vagyis elképzelhető, hogy a teljes zöldség-gyümölcs-forgalom 25-30, egyes fajoknál akár 40 százaléka is valamilyen szürke vagy fekete csatornán jut el a fogyasztóhoz” – hangsúlyozta.

De pozitív hatással lenne az áfacsökkentés az importtal szembeni versenyképesség javulásában is, mert az importot kvázi 0 százalékos áfakulccsal hozzuk be. Pozitív hatással lenne a szervezettségre, mert ha kifehéredik a gazdaság, akkor rögtön nagyobb érdeke a termelőnek, hogy belépjen téeszekbe, termelői szervezetekbe, integrációkba – de ezeknek az integrációknak vagy termelői szervezeteknek ma az egyik legnagyobb ellensége a számla, mert ott csak fehéren, legálisan, számlán lehet dolgozni, és ha valaki nem akar számlán értékesíteni, akkor nem lesz szervezettség. Ha mindezeket a hatásokat egybenézzük, akkor az ágazatra nagyon-nagyon sok pozitív hatása lenne az áfacsökkentésnek – mondta az elnök.

A kérdésre, hogy miként tudnák megelőzni, hogy a kereskedelem „ne nyelje le” az áfacsökkentés hatását, tehát tényleg a vásárlónak is érezhető legyen a hatása a zöldségek és a gyümölcsök bolti árában, az elnök azt mondta: „igazából nem lehet”. Hozzátette: a szamóca meg tudja csinálni, hogy jön egy meleghullám, összetorlódik az érés, néhány nap alatt kialakul egy időszaki túlkínálat a piacon, bezuhannak az árak, és a fogyasztói ár lemegy 1000-1500 forintra. Vagy jön egy csapadékos periódus, 5-6 napig nem tudunk betakarítani, mert esőben, szabadföldön nem lehet, meg a termés egy része a szürkepenész miatt elrohad – ilyenkor hirtelen bezuhan a kínálat, néhány nap alatt a fogyasztói ár 1000-1500-ról kilő 3000 forintra. Majd két hét múlva meg tudja csinálni ugyanezt. Tehát

olyan mértékű az árhullámzás a zöldségek, gyümölcsök piacán, akár nagyon rövid, akár 1-2 hónapos távlatban, ami sokkal nagyobb mértékű, mint maga az áfacsökkentés által eredményezett fogyasztói árcsökkenés.

Tehát míg a kínálat változása 50-60-80-100 százalékkal mozgathatja az árakat, addig az áfacsökkentés 20 százalékkal, így a gyakorlatban mérhetetlen lesz hosszabb távon az áfacsökkentés hatása – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai szervezet elnöke azt is elmondta, hogy miközben a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk szinte stagnált, aközben az árak három-négyszeresükre emelkedtek az elmúlt 15 évben, így egyre több magyar számára szinte luxussá vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A szélsőséges időjárási jelenségek, az egyre durvább fagy- és aszálykárok is egyre jobban sújtják az ágazatot. Az alma és a meggy a két legnagyobb termőterületű kultúránk, és ezekben rosszabb a helyzet, mint tavaly.

„Nem tudjuk megúszni, hogy harmadik országbeli munkaerővel dolgoztassunk” – ezt is mondta Apáti Ferenc, aki szerint egyre kevesebb magyar születik, egyre kevesebben vállalják el a betakarítás nehéz fizikai munkáját, és a piaci verseny miatt nem tudnak nekik sokkal magasabb bért adni.

Az interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint a Fidesz legnagyobb bűnéről és a jövendő népszavazásról is beszélt

Ruff Bálint szerint április 12-én valódi rendszerváltás történt, amit az új alkotmány elfogadása fog majd beteljesíteni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a Fidesz egyik legnagyobb bűne az volt, hogy elterjesztette a normaszegés kultúráját, ami szerint egyesek minden törvényen felül állhatnak.
Itt lehetnek a következő nagy befektetési sztorik – A piac még nem árazott be mindent!

Itt lehetnek a következő nagy befektetési sztorik – A piac még nem árazott be mindent!

Hol vannak még olyan befektetési lehetőségek, amiket nem fedezett fel teljesen a piac? Október 21-én a Portfolio Investment Day-en erre is keressük a választ. Pletser Tamás, az OTP Alapkezelő senior portfóliómenedzsere és Molnár Péter, az Erste Investment nyersanyagpiaci specialistája mutatja meg, milyen lehetőségeket teremthetnek az energiapiacot felforgató folyamatok, és mik azok az energetikai és nyersanyagpiaci befektetések, amikben még komoly potenciál lehet. A konferencián Magyarország vezető befektetési szakemberei és ismert milliárdos üzletemberek is konkrét ötleteket hoznak, a részvényektől és állampapíroktól az energián és nyersanyagokon át egészen a bitcoinig és az ingatlanig. A konferencián van lehetőség az ingyenes részvételre, a program itt érhető el, a regisztráció pedig itt. Portfolio Signature előfizetők díjmentesen vehetnek részt az eseményen!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×