Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Unsplash

Egyre nagyobb a baj: újabb harminc magyar településen van vízkorlátozás

A kitartónak bizonyuló kánikula miatt megugrott a vízfogyasztás, emiatt rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni több zalai településen is. A szolgáltató szerint majdnem üresek a tározók, ezért a nyomáscsökkenés mellett itt-ott akár átmeneti vízhiánnyal is számolni kell.

„Bekövetkezett, amitől tartottunk, amiért kértük a II. fokú vízkorlátozás elrendelését. A tartalékok elfogytak, a rendszer nem képes pótolni a megnövekedett vízfelhasználást. A két nagy medence (Zalaszentgrót, Kehidakustány) is leürült” – írja a Zalavíz Zrt. Facebookon közzétett közleménye nyomán a HelloVidék.

A vízszolgáltató szerint az elmúlt időszak rendkívül meleg időjárása és a jelentősen megnövekedett vízfelhasználás olyan terhelést jelentett a rendszer számára, amelyet már nem tud teljes mértékben kiszolgálni. A Zalavíz Zrt. közölte:

leürült a zalaszentgróti és a kehidakustányi víztározó is, a víziközmű-rendszer tartalékai elfogytak.

Emiatt a következő napokban a térség több pontján nyomáscsökkenés, illetve szakaszosan jelentkező vízhiány is előfordulhat.

A korlátozás értelmében mostantól tilos

  • tömlővel locsolni,
  • tömlővel gépjárművet mosni,
  • valamint tömlővel udvart vagy jártát tisztítani.

A szolgáltató kéri a lakosságot, hogy a lehető legtakaréákosabban bánjanak az ivóvízzel, és csak a egszükségesebb célokra használják a vízhálózatot.

A Zalavíz Zrt. II. fokú vízkorlátozás bevezetését javasolta többek között Zalaszentgróton, Kehidakustányban, Zalaszántón, Türjén, Zalacsányban, Zalaapátiban, Nemesbükön, Szentgyörgyváron, valamint számos további zalai településen.

Az érintett települések listáján összesen közel harminc település szerepel: Almásháza, Bazsi, Bókaháza, Döbröce, Esztergályhorváti, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tekenye, Tilaj, Türje, Vindornyalak, Vindornyszőlős, Zalaapáti, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszántó, Zalaszentgrót és Zalaszentlászló – írja a lap.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×