A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán igazolta először Magyarországon házisertés-állományban az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Vállajon. Az érintett gazdaságban a mintegy 3000 sertést számláló állomány felszámolása folyamatban van, valamint a fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás is zajlik. A Nébih arra kéri a sertéstartókat, kiemelten az ASP fertőzött területen, hogy továbbra is különös figyelmet fordítsanak a járványvédelmi előírások betartására. Kiemelten fontos a telepek zártan tartása, az idegen személyek és járművek belépésének korlátozása.

Az ASP a házi és vadon élő sertések súlyos vírusos betegsége. Az emberre nem jelent veszélyt, ugyanakkor nem gyógyítható és nem létezik ellene vakcina, így a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az InfoRádióban először arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus eddig is jelen volt Magyarországon, de szerdáig csak a vaddisznóállományban volt kimutatható.

A hazai vágóhidak rendkívül szigorú protokollnak megfelelően működnek, ezért Éder Tamás kizártnak tartja, hogy fertőzött állat bekerülhessen oda.

Úgy véli, a védekezéssel, illetve a járványvédelmi intézkedések szigorú betartásával eddig nem voltak problémák, mindenki betartotta a szabályokat, mostantól pedig még fokozottabban fognak figyelni minden részletre az ágazat szereplői.

A főbb problémát inkább az jelentheti a magyar húsipar és a sertéstenyésztők számára, hogy ilyen esetekben az unión kívüli, harmadik országok ideiglenesen beviteli tilalmat szoktak kihirdetni, és ez most jelen esetben a magyar hústermékeket is érintheti, továbbá az élő állatok behozatalát is korlátozhatják Magyarországról ezek az államok. Éder Tamás ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar húsipar számára nagyon fontos az exportpiac. A mostani rendkívüli helyzetben az a szerencse, hogy a sertéshús és a húskészítmények esetében az exportunk döntő része (90 százalék) az uniós tagállamokat fedi le, márpedig az EU-n belül elméletileg nem lehet olyan korlátozásokat bevezetni, mint amilyeneket a harmadik országok megtehetnek.

Ha a harmadik országok meghozzák az említett intézkedést, a magyar húskészítmények exportjának körülbelül 10 százaléka „beragad”, ami Éder Tamás megfogalmazása szerint okozhat olyan piaci zavart, ami akár a sertéstenyésztők tevékenységét is negatívan befolyásolhatja.

„Ha éves szinten beszorul tizenegynéhány ezer tonna sertéshús, az mindaddig nyomja a piacot és vélhetően nyomja az árakat is, amíg nem talál megfelelő keresletet”

– magyarázta a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

A mostani esettől függetlenül sincsenek könnyű helyzetben a sertéstenyésztők, ugyanis a többségnek az elmúlt több mint egy évben veszteséget kellett elkönyvelnie. Éder Tamás emlékeztetett, hogy tavaly a ragadós száj- és körömfájás időszakosan a mostanihoz hasonló problémákat okozott az ágazatban, akkor is visszaesett az export a harmadik országokba, melyek közül egyes államok a mai napig nem oldották fel a 2025-ben bevezetett korlátozásokat.

Most még nagy a bizonytalanság

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke megjegyezte: több olyan harmadik ország is van, ahol olyan értelemben nincs változás, hogy eddig is tiltott volt a magyar sertéshús importja. Ennek az a fő oka, hogy a vírus már nyolc éve jelen van a hazai vaddisznóállományban, és emiatt egyes országok nem hajlandóak semmilyen engedélyt adni a magyar exporttevékenység folytatására. Mint fogalmazott, „rendkívül összetett, bonyolult a kép”, még nem látják pontosan, milyen piaci reakciók várhatók.

Sok múlik azon, hogy egy egyszeri eset történt, vagy a következő hónapokban több más telep is olyan sorsa jut, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon.

A vaddisznók erdőkben, mezőkön fordulnak elő, onnan pedig könnyen be lehet hurcolni a vírust a telepekre, főleg akkor, ha nem megfelelő a védekezés. Éder Tamás szerint nagyon kritikus időszak következik, és igazából akkor lehet esély arra, hogy a harmadik országbeli ideiglenes tiltások feloldódjanak vagy a regionalizációs eljárás keretei között mérséklődjenek, ha csak egy egyszeri eset marad a vállajai. Az is előfordulhat tehát, hogy az említett harmadik országok úgy döntenek, olyan magyarországi régiókból behoznak húst, ahol nincs jelen a vírus.

A szakemberek minden fórumon hangsúlyozzák, hogy nem veszélyes az emberre ez a betegség, sőt más állatokra sem, csak a vaddisznóra és a házisertésre. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke mindenkit megnyugtatott, és megerősítette, hogy

az emberi fogyasztással kapcsolatban semmiféle kérdőjel nem merülhet fel, hiszen a fertőzött állatokat leölik.

A külkereskedelmi kockázat okoz nyugtalanságot és bizonytalanságot egy olyan ágazatban, amely egyébként is sok nehézséggel küzd.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a kialakult helyzet miatt hétfő délutánra egyeztetésre hívja a sertés termékpálya szereplőit. Éder Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte: jelenleg is kapcsolatban vannak a minisztériummal, és természetesen a Magyar Húsiparosok Szövetsége is képviselteti magát a hétfői találkozón. A szervezet folyamatosan figyeli, milyen „külső reakciók érkeznek erre a szituációra”, és az ágazat legfőbb szereplőivel együttműködve teszik meg a szükséges lépéseket, illetve állnak elő javaslatokkal.

Éder Tamás azt tapasztalja, az ágazat szereplői elkötelezettek abban, hogy a lehető leggyorsabban normalizálódjon a helyzet. Azt gondolja, a következő időszakban nagy teher nehezedik majd az agrárdiplomáciára, hiszen minél előbb olyan intézkedéseket kell meghozni az esetleges tiltásokat bevezető országokkal összefüggésben, amelyek ellensúlyozzák a kialakult helyzetet, és a piaci normalitás irányába terelik a folyamatokat. „Ez egy nagy diplomáciai kihívás lesz, az elmúlt évek gyakorlatából kiindulva erre kell számítani” – tette hozzá a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

(A nyitóképen: az afrikai sertéspestissel kapcsolatos mintákat készítenek elő PCR-vizsgálathoz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Labor Igazgatóságán 2026. június 4-én.)