Ismét nyitott sorompónál haladt át egy mozdony a Budapest–Belgrád vasútvonal egyik átjárójánál. Péntek délelőtt a Dunavarsány központjában található vasúti átjárónál történt mindez, ahol csak lassan mertek áthaladni a személygépjárművek, mert a sorompó nyitva volt, a lámpák nem működtek, viszont érkezett egy mozdony, amely a kocsikhoz hasonlóan szintén csak lassan merte megközelíteni az átjárót, nehogy valaki a vonat elé hajtson. Egyik hallgatónk videófelvételt is készített arról, hogy pontosan mi történt.

Az esettel kapcsolatban az InfoRádió megkereste a MÁV-ot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendszer mennyire felelt meg a biztonsági előírásoknak, és mennyire tartják veszélyesnek azt, hogy csak a járművezetők óvatosságán múlik, a mozdony elé hajt-e bárki.

A MÁV a következőt válaszolta az InfoRádiónak:

„A Budapest-Belgrád vonal magyarországi szakasza elkészült, a 160 km/órás személyforgalom elindulásának már csak két feltétele van. A vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) tesztjének eredményes lezárása, és annak a német TÜV-tanúsítványnak a megszerzése, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszter az újvidéki tragédiát követően tett a személyforgalom feltételévé.

A személyforgalomra való felkészülés része az is, hogy a biztonsági rendszert a legkülönfélébb közlekedési szituációkban teszteljük. Ezek a tesztek kiterjednek többek között a sorompók lehetséges üzemzavar-helyzeteire is.

A felvétel egy ilyen, valós helyzetet szimuláló esetnél készült.

A mérővonatok ilyenkor egymást követve, egy térközön belül közelítik meg egymást, így ellenőrizve az ETCS-rendszer működését.

A következő néhány napban is zajlanak hasonló tesztek a vasútvonalon, ezért az autósok türelmét kérjük!

A felvételen látható teszt egyébként eredményes volt, a rendszer megbízhatóan működött.

Fontos hangsúlyozni, hogy az autóval közlekedők részére minden ilyen vagy ehhez hasonló esetben a KRESZ szabályai a mérvadók: ha a fénysorompó sötét, vagyis egyik lámpa sem villog, az a berendezés működésképtelenségét jelzi. Ilyenkor a járművezetőnek minden esetben meg kell állnia, és csak akkor haladhat tovább, ha meggyőződött arról, hogy az átkelés veszélytelen.”

Nem ez az első ilyen eset az átadás előtt álló Budapest–Belgrád vasútvonalon, ahol a teherforgalom már elindult, a személyvonatok elindulása azonban kérdéses. Március közepén Dunaharasztiban a helyiek által készített felvételeken az volt látható, hogy eaz sti órákban a sorompó felemelkedése után nem sokkal egy tehervonat haladt át a személygépkocsik előtt. Az esetről az RTL Híradónak a szemtanúk is beszámoltak.

„Ott vártunk körülbelül tíz percet. Én kisétáltam a gyalogátjáró részhez, hogy megnézzem, jön-e a vonat, vagy mi történik. Messziről látszott, hogy jön valami a sínen, elég lassú volt. Én attól félek a legjobban, hogyha nem működik, és az én felelősségem az, hogy óvatosan haladjak át, akkor hogy fogok úgy áthaladni, hogyha nem látom be, hanem csak akkor, amikor már ott vagyok a sínen gyakorlatilag” – mondta az egyik utas.

A MÁV sajtóosztálya a két héttel ezelőtti eset után a Telex megkeresésére azt írta, hogy a sorompó az előírásoknak megfelelően működött, ugyanis

egy tehervonat a sorompó-berendezés körzetében forgalmi okokból várakozott, ezzel meghaladta az előre tervezett időt, amely alatt át kellett volna haladnia az érintett szakaszon.

A MÁV szerint az ilyenkor általános, hatóságilag elfogadott protokoll zajlott le, ami a biztonságos közlekedés fenntartását és a közúti közlekedők érdekeit is figyelembe veszi.

A Budapest–Belgrád vasútvonalon a teherforgalom már elindult, azóta számos ellentmondó információ jelent meg arról, hogy miért nem közlekedhetnek még a személyvonatok. Lázár János építési és közlekedési miniszter még januárban beszélt arról, hogy milyen ütemezéssel indulhat el a forgalom a vonalon. „A személyforgalmat február végén, március elején szeretnénk megindítani. Ez attól függ, hogy az a biztonsági felülvizsgálat, amelyet személyesen rendeltem el, mikor ér véget. Az a cél, hogy valamikor február 27. és március 15. között a személyforgalom Budapest és Belgrád között megnyíljon” – mondta akkor a tárcavezető.

Eközben Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a közösségi oldalán arról adott tájékoztatást, mi kell még ahhoz, hogy a személyforgalom is elindulhasson. Mint mondta, a biztosítóberendezés felelős azért, hogy működjenek a váltók, helyes jelzési képet mutassanak a jelzők, illetve nyíljanak és záródjanak a sorompók, ahogy a vonat halad. „Egy feladat van még előttünk, ez pedig a vonatbefolyásolási rendszer véglegesítése.

A szoftver tesztelése folyamatban van. Ennek az elkészülése előfeltétele annak, hogy a személyforgalom 160 km/órás sebességgel megindulhasson Budapest és Belgrád között”

– magyarázta Hegyi Zsolt.

T. Hámori Ferenc, az Indóház közlekedési szakportál főszerkesztője az InfoRádióban korábban mondta, a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezése közben több nehézséggel is szembesült a kivitelező.

„A biztosítóberendezések működtetik a sorompókat. Összesen 92 sorompónál kell harmonizálni a biztosítóberendezéssel a sorompók működését, illetve a vonatbefolyásolási rendszer sem működik. Úgy tűnik, hogy kis késéssel kezdődött el a rendszer tervezése, kiépítése és engedélyeztetése” – számolt be az aktuális helyzetről a szakértő.

A G7 gazdasági szakportál korábban arról írt, hogy a vonatbefolyásoló rendszer még engedélyt sem kapott. Az Építési és Közlekedési Minisztérium viszont ezt cáfolta. A tárca közölte: a személyforgalom indulása nem konkrét dátumhoz, hanem a biztonsági rendszer hiba nélküli működéséhez kötődik.