Varga Mihály kiemelte: a műalkotások helye nem raktárakban vagy zárt irodaépületek közlekedőtereiben van, hanem a maguk természetes közegében, azaz a múzeumok kiállítótereiben.

Azzal, hogy a jegybank képzőművészeti gyűjteményét múzeumoknál helyezi letétbe, minden érintett nyer: a múzeum, a közönség és az alkotó művészek is – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy

az alkotások a jövőben egy fővárosi és huszonkilenc vidéki múzeumban lesznek megtekinthetők.

A jegybank elnöke elmondta: egy szakmai zsűri döntötte el a Szépművészeti Múzeum vezetésével, az érintett múzeumok igazgatóit is bevonva, hogy hol mennyi fogadó közönség van, hol mennyi tárolási kapacitás van, hova is lehet ezeket a képeket kiállítani.

Szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1924-es létrehozása óta folyamatosan törekszik arra, hogy a fontos közügyek támogatója legyen. Jegybankelnökként azt vallja, hogy nekik a fő feladatukkal kell foglalkozni – például a stabilitás vagy az infláció leszorítása –, ami persze nem zárja ki ilyen típusú gyűjtemények létrehozását.

F. Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője üdvözölte, hogy az alkotások kikerültek a zárt terekből. A múzeumokban a látogatók, a fiatalok közelről láthatják a műalkotásokat, amelyek inspirálhatják őket. Amikor a képeket nézik, legyenek büszkék a magyarságukra – hangoztatta.

Szepesi Tibor, Karcag polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a festmények nem csupán tárgyak, hanem „korok lenyomatai”. Mint mondta:

a Györffy István Nagykun Múzeum mindig is fontos szellemi központja volt a Nagykunságnak.

Nagy Molnár Miklós, a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy idén százhúsz éves a múzeum. A Magyar Nemzeti Banknak köszönetet mondva kitért arra, hogy fiatal, európai hírű alkotók munkái, olajfestményei érkeztek Karcagra. A képek között vannak elgondolkodtató, „félavantgárd jellegűek” is – árulta el.

A jegybank korábban már Budapesten, Debrecenben és Székesfehérváron is adott át műalkotásokat 1422 darabos gyűjteményéből.