Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján a Mesterterv következő adása, amelyben Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, a Magyar Nemzet főmunkatársa elemzik a hét legfontosabb politikai eseményeit.
Nyitókép: Mandiner

Mesterterv: Orbán Viktor nem hátrált meg, Magyar Péter okkal ideges

Már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján a Mesterterv következő adása, amelyben Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, a Magyar Nemzet főmunkatársa elemzik a hét legfontosabb politikai eseményeit.

A hazai és nemzetközi politika frontvonala egyszerre feszül egymásnak: Brüsszelben kiéleződött a vita az Ukrajnának szánt hitelről és az energiaellátásról, miközben a magyar vétó komoly diplomáciai hullámokat vetett.

Egyre nagyobb a nyomás a kormányon, miközben egyes uniós szereplők már nyíltan a hazai politikai változás lehetőségével számolnak. Előtérbe kerültek a Tisza Párt energiapolitikai tervei is – kérdés, hogy ez tudatos stratégia vagy kockázatos előre menekülés?

Itthon látványos erőpróbává vált a Békemenet és a Tisza megmozdulása, ahol nemcsak a tömeg nagysága, hanem az üzenetek is élesen ütköztek. Orbán Viktor országjárása új szakaszba lépett, a nyílt utcai fórumokkal felpörgött a mozgósítás. A kampány egyre inkább képi és számháborúvá alakul, ahol minden fotó politikai jelentést kap. Közben a Tisza jelöltjei körüli botrányok is erősítik a feszültséget.

A tét egyre nagyobb, a tempó gyorsul – a kérdés már csak az, ki tudja jobban kihasználni az utolsó napokat, és merre billen az egyensúly a finisben.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×