Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Az országos pártlistás szavazólap mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén Budapesten 2026. március 13-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Gulyás Gergely feljelentést tett választási csalás gyanújával

A miniszter szerint választási csalásnak minősül az interneten terjedő felhívás.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken feljelentést tett választási csalás miatt, mivel szerinte annak minősül az interneten különböző platformjain elterjedt érvénytelen szavazásra buzdító felhívás, miszerint, ha valaki nem tud választani a Fidesz és a Mi Hazánk között, „nyugodtan ikszelje be mindkettőt.”

Gulyás ezt írja közösségi oldalán: „ez valójában érvénytelen szavazat, az erre való felhívás bűncselekmény, választási csalás​”.

A Büntető Törvénykönyv szerint, aki egy választásra jogosult személyt a választásban megtévesztéssel befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – tette hozzá a miniszter, és arra kérte a facebookosokat, hogy aki hasonló felhívást lát, jelentse a tartalmat.

A tárcavezető „tiszás hazugságkampánynak” nevezte ezt, mert Tisza-szimpatizáns Facebook-csoportok is megosztottak erről szóló bejegyzéseket.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×