A felnőtt lakosság körében tízből négy ember beszél valamilyen idegen nyelvet, ami jelentős javulás az elmúlt 30 évben, mert rendszerváltás előtt tízből kettő ha beszélt, ugyanakkor mutatja azt is, hogy van hová fejlődni, hiszen európai összehasonlításban azért nem vagyunk túl jó helyen még így sem – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Az persze nagyon eltérő, hogy ki milyen szintű tudás birtokában van, azt ugyanis karban kell tartani.

„Az például, hogy mondjuk egy New York Times-cikket valaki értelmezzen, vagy egy beszélgetésben részt vegyen, ahhoz adott esetben már akár egy C1-es szintű, leánykori nevén felsőfokú nyelvtudás szükségeltetik. Azt látjuk a tendenciákban, hogy bár tényleg van hová fejlődni, aki viszont nyelvet tanul, az komolyabban tanulja kicsit, mint a korábbi generációk. Sokkal több ma már az akár középfok fölötti szintre, a felsőfok irányába haladó nyelvtanulók aránya az össznyelvtanulók körében, mint korábban volt” – mondta Légrádi Tamás.

Amióta lehet hanggal beszélgetni az AI-algoritmusokkal, felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e ezektől, ezzel tanulni egy nyelvet?

A szakember úgy látja, megszerezni nem lehet AI-algoritmusokkal a nyelvtudást, de jól lehet velük gyakorolni, fejlődni, és bizonyos dolgok elsajátítására, egyes tanulási folyamatok felgyorsítására jók lehetnek,

tehát akár gyakorlótársnak is jók.

Hasonló véleményen van a tolmácsgépekkel kapcsolatban, amelyek lassan bárki hangján bármilyen nyelvre le tudnak fordítani egy leírt vagy hallott szöveget.

„Az a határozott véleményünk jelenleg – és lehet, hogy számon kérheti rajtam majd mondjuk négy vagy öt év múlva –, hogy fantasztikus dolgokat tudnak ezek a rendszerek, fantasztikusan sokat tudnak segíteni a nyelvtanároknak abban, hogy a segítségükkel ki tudják terjeszteni a nyelvóráikat, és hatékonyabbá tenni azokat, de őrájuk még mindig szükség lesz. Lehet, hogy egy kicsit kincstári optimizmus, de alapvetően ezt látom” – fogalmazott Légrádi Tamás.

Úgy látja, hogy

nulláról egy használható, B2-es – középfokú – nyelvtudásig körülbelül 6-700 óra alatt lehet eljutni. Ez általában négy-öt évet jelent,

bár ha valaki nagyon intenzíven tanulja, akkor egy-két évvel kevesebb is elégnek bizonyulhat. Egy ilyen szintű tudás megszerzésének ára egy kiscsoportos tanfolyamot példának véve 500 ezer és 1 millió forint között van. Ezt kifizetni szerinte nem luxus, mert azon kevés befektetések egyike, amelyek nagyon lineárisan és világosan megtérülnek.

Fontosnak nevezte Légrádi Tamás az önbizalmat:

létező jelenség Magyarországon, hogy valaki nem mer megszólalni idegen nyelven, mert fél, hogy ledorongolják, ha hibát ejt.

„Azt hiszem, hogy az oktatásnak úgy általában is arról kellene szólnia – és sajnos nem mindig és minden esetben szól arról –, hogy vértezzük fel a gyereket önbizalommal, legyen egy olyan támogató légkör, amelyben ő akármit mond, azt meghallgatjuk és irányítjuk valamilyen irányba, de nem lehurrogjuk, nem elbátortalanítjuk. Azt hiszem, hogy azokkal a modern oktatási módszerekkel és azzal a jó pedagógusi hozzáállással, amelyben az van a középpontban, hogy lehet hibázni, mondani kell, csinálni, azzal ebből nagyon sokat előbbre tudunk lépni” – mondta a szakember az InfoRádió Aréna című műsorában.