Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.31
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
Szolnokon leleplezték a GYSEV FLIRT InterCity motorvonatának első festett kocsiszekrényét
Nyitókép: GYSEV Stadler

A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását kezdeményezik

A Vasutasok Szakszervezete levélben fordult az építési és közlekedési miniszterhez.

Szeretnék megoldani a vasutasok és a Volánbusz-sofőrök korkedvezményes nyugdíjának közel 10 éve húzódó problémáját – közölte Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban. Elmondása szerint mikor a korkedvezményes nyugdíjakat „egy tollvonásra” megszüntette a kormányzat, nem csak az sújtotta a vasutasokat, hogy tovább kell dolgozni, hanem az is, hogy a napi munkaidőbe nem számíthatott bele a munkaközi szünet.

Mostanra már

olyan a vasutas munkavállalók egészségügyi állapota, főleg az utazó személyzet és az egyéb forgalmi tevékenységet végző munkakörökben, hogy szeretnék visszavezetni a korkedvezményes nyugdíjat,

változatlan díjazással. Ezt kérték Lázár Jánostól, és tárgyalóasztalhoz szeretnék őt szólítani – fogalmazott az elnök. Emlékeztetett, hogy a lehetőséget nemrég említette a miniszter egy fórumon, és azt mondta, hogy a szakszervezeteknek szükséges ezt kezdeményezniük.

Azzal kapcsolatban, hogy hány év után lehetne elmenni így nyugdíjba, elmondta: a korábbi rendszer az akkori munkakörülményekhez volt igazítva, új alapokat is be lehetne emelni. A mai kulturált vezetőfülkék más körülményeket biztosítanak, mint amilyeneket például a gőzmozdonyokon tapasztalhattak, ugyanakkor ez a fejlődés más problémákhoz vezethet. Így például egy gőzmozdonyon 4 órát lehetett utazni, míg manapság például Budapest és Hatvan között egy motorvonattal négyszer-ötször is meg lehet fordulni 8 óra alatt. Sokkal nagyobb lett az igénybevétel, és a külső körülmények is megváltoztak.

Hozzátette, annak idején sokaknak azért volt vonzó ez a munkakör, mert korkedvezményes volt. Azzal jelentkeztek erre az állásra, hogy szívesen dolgoznak többet, rendszertelenebb munkarendben, akár az egészséget is károsítva, mert cserébe öt évvel hamarabb elmehetnek nyugdíjba. Ugyanakkor manapság akik nyugdíjba mennek, nem feltétlenül tudják már élvezni a nyugdíjas éveiket.

Ez az öt év, amit még „ráhúznak” a munka hosszára, éppen arra elegendő, hogy „nyugdíjba vonulás után egy-két évvel meghaljon a kolléga” – állította Meleg János. Az egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban elmondta, az „össze-vissza” lévő szerelvényfordulókhoz nem tud igazodni a szervezet. Sok gyomorrákos, prosztatarákos eset fordul elő kollégáik körében, több esetben halálos kimenettel.

Véleménye szerint olyan megoldás is elképzelhető lehetne, hogy ideiglenesen más munkakörbe áthelyezzék az érintetteket, pár hónapra kiemelve őket az adott munkakör körülményeiből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×