Az aranyszínű sárgaság nevű súlyos szőlőbetegséget először 2013-ban mutatták ki Magyarországon.
2013 augusztusában a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a Nébih Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) először az országban az aranyszínű sárgaság fitoplazmát.
A betegség 2025-ben drámai módon terjedni kezdett, és megjelent az összes hazai borvidéken.
A helyzet Zalában a legsúlyosabb.
A Zalai borvidéken a hatósági adatok alapján több mint 200 ezer tőkét kellett kivágásra jelölni, a rendkívüli nagyságrendű kivágás pedig már folyamatban is van, mint arról a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádióban beszámolt. Tarsoly Róbert hozzátette, az ő saját szőlőterülete, amely 20 hektár, 15-20 százalék közötti arányban érintett, ebben van három olyan terület, összesen körülbelül
2 hektár, ahol a teljes ültetvényt ki kell vágni, ez is folyamatban van már.
Az idei tél persze felébresztette a reményt, hogy a jó pár éve elmaradt, de most beköszöntött erősebb fagyok megállítják majd szőlővész terjedését. A szakember ezzel kapcsolatban egyértelműsítette: sajnos ez nincs így.
„Az evolúció során ez a kis kórokozó rendkívül okosan fejlődött, nagyon jól képes áttelelni. Lent a gyökérzetben a talaj felszíne alatt nagyon kemény, nálunk nem tapasztalható fagy kellene ahhoz, hogy ott bármi történjen vele. Egy ilyen hideg viszont valószínűleg már szőlőt is károsítaná. Az a rovar, ami pedig ezt terjeszti, Észak-Amerikából származik, egészen a kanadai határig elterjedt, tehát nem lehet abban bízni, hogy nincs hozzászokva a hideghez.
Tojás alakban telel át védett helyen, a tőkék kéreg alatti réseiben.
A mostani hideg miatt elképzelhető, hogy valamennyivel több tojás pusztul el majd télen, mint a korábbi években, de fellélegezni nem lehet semmiképpen nem lehet” – fejtette ki Tarsoly Róbert.
Arról is beszét, hogy számos szőlőtermelő igen nehéz helyzetbe került. Sokaknak az egzisztenciájáról is szó van.
„Én tudok több kollégáról, akinek már van B terve, igazából nekünk is, mert nagyon rossz esetben, ha nem az általam is várt forgatókönyv jön be, akkor elképzelhető, hogy egy-két éven belül át kell gondolni a szőlőtermesztést, ami akár az meg is szűnhet. Az biztosnak látszik szerintem, hogy a kisbirtokos szerkezet, a zártkertihobbi szőlők, ami itt nálunk, Zalában komoly életformát jelentett sokaknak, a megszűnés szélére került, szinte biztosan el fog tűnni.”
Az árutermelő ültetvények, ha össze tudnak fogni és meg tudnak valósítani egy közös védekezési protokollt, ahogy ezt csinálják Franciaországban, Olaszországban is, ami nagyon szigorú, nagyon fegyelmezett munkát igényel, akkor van esély a túlélésre Tarsoly Róbert szerint.







