Sajnos az elmúlt időszakban többször is érzékelhető volt a természetes vízkészlet hiánya, és ezek a hatások már kumulálódnak. A vízhiány azt eredményezi, hogy a Balaton vízállása nem érte el a nyári üzemi vízszintet, tehát a szabályozott szintet, és folyamatosan 120 cm alatt volt – mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádióban. A maximumát valamikor április-május között érte el a Balaton átlagos vízállása, de 112 cm fölé nem tudott emelkedni. 2025-ben a legalacsonyabb vízállása 64 centiméter volt, ami ökológiai értelemben még nem jelent problémát, viszont a jövőre nézve nem jelent semmi jót – tette hozzá.

Hogy az alacsony vízszint mennyire okozhat problémákat a tó ökoszisztémájában, arról úgy fogalmazott: a kisebb vízállásokkal csökken a vízmélység, aminek természetesen köze van a víz felmelegedéséhez és ezen keresztül az oldott oxigén állapotához is, sőt, a biokémiai folyamatokat is befolyásolja – ez egy nagyon összetett jelenség.

„A kutatók, akik folyamatosan monitoringozzák a Balaton élővilágát, egyértelműen megállapították, hogy

a Balaton ökológiája nagyjából már fölborult, illetve valószínűsíthető egy olyan változás, amely akár jelentős is lehet. Látjuk akár az algavirágzás, akár az árvaszúnyog-tömegrajzás példáján, hogy valami nem stimmel,

hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek például az invazív fajok elterjedését is jelenthetik. Többen kongatják a vészharangot, hogy a Balaton ökológiájának teljes felborulása is várható” – mondta a szakember.

Arról, hogy hosszú távon mit okozhat a tóban, ha tényleg felborul ez az ökoszisztéma, úgy fogalmazott: a tavaknak van egy életciklusuk, az ilyen sekély tavak feltöltődésre vannak ítélve. Tehát ez egy természetes folyamat, amit most az éghajlatváltozás befolyásolhat vagy fölgyorsíthat, hiszen a Balatonnak relatíve kicsi a vízgyűjtő területe. A Balaton vízforgalmát az határozza meg, hogy mi történik a vízgyűjtőn, mennyi csapadék hullik oda, illetve magára a tóra.

„Ha megnézzük az elmúlt évek adatait és az éghajlatváltozási modelleket, jól látható, hogy

30-40 év múlva vagy akár már azon belül jelentős vízforgalmi problémákkal fog küzdeni a Balaton, tehát egészen extrém kis vízállások is lehetnek 30-40 év múlva,

ami azt jelenti, hogy el kell gondolkodni, hogy valahogy meg kell oldani a Balaton vízpótlását. Persze egy kiszáradó Balaton egy csökkentett ökológiai potenciált fog jelenteni, hiszen ez egy nagyon komoly vizes élőhely. Másrészt természetesen az ott élő embereket illetően is ez egy komoly társadalmi feszültséget jelenthet” – mondta a szakember.

Papp Zsolt szerint a most leesett sok hó túl sokat nem fog javítani a Balaton állapotán.

„Egyáltalán nem extrém mennyiségű ez a hó, csak egyszerűen elszoktunk a havazástól. Ez is a csapadék egy formája, de ugye mi a havazásból főleg azt érzékeljük, hogy nagyon régen láttunk hófúvást, és az közlekedési problémákat okoz. De valójában egyáltalán nem szélsőséges az a hóhelyzet, ami Magyarországon kialakult.

20-30 centiméter közötti hóréteg-vastagság alakult ki a vízgyűjtőn. Még az is mondható, hogy ez átlag alatti, ha visszatekintenénk mondjuk az elmúlt száz évre, vagyis ez nem nagy mennyiség – fogalmazott. Természetesen a hóolvadás után ez valamelyest segíteni fog a Balaton vízháztartási helyzetén, de nagyon valószínű, hogy az idén sem lehet előállítani tavasszal a 120 centiméteres vízállást” – tette hozzá.

A Velencei-tónál még rosszabb a helyzet

– folytatta. Ott az előrejelzések szerint is még kevesebb lesz a lefolyás a vízgyűjtő területről. Ilyenkor a vízháztartási mérleg elemeit számítják a szakemberek, hogy a tó felületére mennyi csapadék hullik, mennyi lesz a vízgyűjtőről lefolyó vízmennyiség, mekkora a párolgás mértéke, vagy ha van leeresztés a tóból – ami egyébként se a Velencei-tónál, se a Balatonnál nincs –, akkor ezekből lehet kiszámítani a mérlegeket. És a középtávú előrejelzések is nagyon minimális vízszintemelkedést jeleznek előre.

„Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy egy vagy két hónap múlva mennyi csapadék lesz és hogy mire számíthatunk, de az a hóban tárolt vízkészlet, ami a vízgyűjtőn van, sokat nem fog segíteni a tó természetes vízháztartásában” – mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádióban.