Jó hír a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozóinak és a magyar gazdaságnak.
A Mercedes-Benz Kecskemétre helyezi át az A-osztály gyártását a németországi Rastattból. A változás 2026 második negyedévétől lép életbe – írta meg a Reuters.
A cég szóvivője hozzátette, ezzel a döntéssel a jövőben bevezetendő modellek gyártására szabadul fel kapacitás Rastattban. A Reuters cikke kiemeli, hogy Magyarországon alacsonyabbak a gyártási költségek.
Mint az autopro.hu cikkében olvasható, Magyarország kiemelt helyszíne lett a német autóipari beruházásoknak. Jelentős vonzerőt jelent a kedvező adózási környezet, az alacsony bérköltségek és a gyors engedélyeztetés is. Az Audi győri üzeme 1998 óta termel, a Mercedes kecskeméti üzeme 2012 óta, a BMW debreceni gyára pedig 2025-ben kezdte meg működését. Az utóbbi megnyitásával Németországon és Kínán kívül Magyarország lett az egyetlen ország a világon, ahol mindhárom német prémiumgyártó jelen van – olvasható az autopro.hu elemzésében.
Így Magyarországon már öt autógyár is jelen van. A japán Suzuki Esztergomban 1992-ben kezdte meg a termelést, az itt készülő modelleket világszerte szállítják. A kínai BYD szegedi gyára pedig várhatóan 2026 második negyedévében fog beindulni.
Megállt az orosz területszerzés, sőt valamelyest áttevődött a háború Oroszország területére – ez az ukrán érdekérvényesítés szempontjából is fordulatot hozhat az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint. Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fronthelyzet változása a korábbi orosz narratívát is gyengíti, ami a tárgyalási pozíciókra is hatással lehet.
Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Az UBS Group AG élesen bírálta a Svájci Nemzeti Bankot egy általa félrevezetőnek nevezett jelentés miatt, amely a Svájc által tervezett szigorúbb tőkeszabályokra való felkészültségét mérte fel, és azt állította, a szigorúbb szabályok alapján sincs szüksége többlettőkére a pénzintézetnek. A konfliktus a legnagyobb svájci bank és a felügyeleti hatóságok közötti feszültség újabb egyértelmű jele - közölte a Bloomberg.
A probléma hatékony kezelése a kormány egyik legfontosabb egészségügyi vállalása, amellyel a kampányígéretekkel összhangban 2027 végére el akarják érni.