A 18 éven felüli népességből 4 ezer főt kérdeztek meg 2025. szeptember 25. és november 9. között A hosszú időn keresztül készült nagy minta felvétele személyesen, 229 településen történt. Ezer fő alatti kis településeken is megjelentek a kérdezőbiztosok. Egy normál közvélemény-kutatás 100-110 települést érint, jellemzően jóval rövidebb idő alatt. Nemre, korra, korcsoportra, iskolázottságra, település típusára, sőt még régióra is kiterjedt reprezentatív kutatás készült. Részletessége miatt maximum 1,55-ös hibahatárral számolnak a szociológusok, miközben egy hagyományosabb közvélemény-kutatás esetében 3,2-3,3 százalékpont körül alakul a hibahatár.

„Ilyen részletes minta nagyon kevés születik Magyarországon” – hangsúlyozta az InfoRádióban az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese. Szabó Andrea úgy látja, hogy felbolydult állapotban van a magyar társadalom a közelgő áprilisi választások miatt. Az adatfelvétel időszakában szeptember és november között a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy biztosan elmenne szavazni. „Négy évvel ezelőtt ugyanebben a periódusban még csak 39 százalék állított ezt” – idézte fel a szociológus, miközben 9 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik egyáltalán nem érdeklődnek a politika iránt, ami rendkívül magasnak számít.

A megkérdezettek 47-es százaléka szeretne kormányváltást és 32 százaléka szeretné, hogy maradjon a Fidesz.

„A kutatásban résztvevők 37 százaléka úgynevezett következetes ellenzéki magatartásúnak tekinthető, hozzájuk még 16 százaléknyi potenciális ellenzéki szavazó tartozik, összességében 53 százaléka az egész mintának ellenzéki beállítódásúnak nevezhető” – magyarázta Szabó Andrea.

Következetes kormánypártinak a megkérdezettek 21 százaléka vallotta magát, amit 16 százaléknyi potenciális kormánypárti szavazó egészíti ki. Összességében 37 százaléka a mintának kormánypárti szavazónak tekinthető, tehát leegyszerűsítve 53 százalék ellenzéki gondolkodású áll szemben 37 százalék kormánypártival „Ez azonban nem azt jelenti, hogy 53 százalék szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra, 37 százalék pedig a Fideszre, ezek mentalitások, attitűdök, amelyek jellemzik a jelenlegi gondolkodást” – hívta fel a figyelmet az ELTE kutatóintézetének igazgató-helyettese.

Pártpreferenciák, korosztály és településtípusok

32 százaléka volt a kérdezetteknek a teljes népességre vonatkozóan, aki a Tisza pártra szavazna, és 29 százalék volt a Fidesz-KDNP-nek a támogatottsága, ezen kívül egyedül a Mi Hazánk éri el az 5 százalékos küszöbértéket a teljes népességbe, míg 23 százaléknyian voltak azok, akik úgynevezett ismeretlen preferenciájúak. „Négy évvel korábban a Fidesznek a stabil előnyét mérte az ELTE kutatása” – emlékeztetett.

A fiatalok körében legalább annyival vezet a Tisza, mint ahogy az idősek körében a Fidesz. „A kutatás szerint körülbelül 58-59 éves kornál ér össze a támogatottság, mindaddig, tehát

58-59 éves korig tendenciájában a Tisza vezet, ettől kezdődően kezd kinyílni az olló, és nagyjából 62-63 éves kortól kezdődően pedig határozott és egyértelmű a Fidesz irányába az elmozdulás”

– tájékoztatott Szabó Andrea hozzátéve, hogy a legidősebb, tehát a 75 évesek és annál idősebbek körében érdemi nagyságrendű különbség van a két nagy párt támogatottságában.

A lakhely, település mérete és típusa szerint vizsgálva a két párt közötti eltéréseket arra jutottak, hogy a 2000 fő alatti községekben egy kicsit, a 2000 fő feletti, de község kategóriájú településtípusokon pedig érdemben nagyobb a Fidesz támogatottsága, mint a Tiszáé. „Az összes városi kategóriában határozottan vagy a Tisza vezet vagy kiegyensúlyozott a két párt támogatottsága: például a 25 ezer fő alatti városokban 31-27-re vezet a Tisza, míg Budapesten 35-25 százalék az arány az ellenzéki párt javára” – részletezte a szociológus.