Részben véget ért az egyeztetés Genfben az amerikai és az ukrán delegáció között a háború befejezését célzó amerikai béketervről. A BBC tájékoztatása szerint a felek pozitívan értékelték a fejleményeket. Marco Rubio amerikai külügyminiszter úgy vélte, hogy a legjelentősebb és legproduktívabb egyeztetésen vannak túl az egész békefolyamatban, elmondása szerint az Egyesült Államok változtatni fog azon a 28 pontos békejavaslaton, ami leginkább az oroszok érdekeit tükrözte eddig. Az ukrán delegációt képviselő Andrij Jermak szintén pozitívan értékel a tanácskozás után, szerinte van esély az igazságos és tartós békére.

Az ukrán küldöttség vezetője korábban arról tájékoztatott, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nemzetbiztonsági tanácsadóival is egyeztettek a nap folyamán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: hálás a segítségért az Egyesült Államoknak, minden amerikainak és Donald Trump elnöknek és értékeli azt, hogy sok ország munkálkodik azon, hogy béke legyen Ukrajnában.

Az Európai Unió együttműködik az Ukrajnát támogató országok koalíciójával és az Egyesült Államokkal a béke érdekében – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen vasárnapi közleményében hangsúlyozta: bármely béketervnek elsősorban a gyilkolás megállítására kell összpontosítania és ki kell zárnia egy jövőbeni konfliktus lehetőségét. Fontosnak nevezte, hogy a megállapodásban szerepelnie kell annak, hogy az Oroszország által elrabolt minden ukrán gyereket vissza kell juttatni a családjához

A német kancellár kizártnak tartja Oroszország visszatérését a G8 országcsoporthoz, ahogy azt az ukrajnai háború rendezését szolgáló amerikai béketerv előírja. Friedrich Merz a johannesburgi G20-csúcstalálkozón azt mondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokon kívül nem lát készséget arra, hogy Oroszországot ismét felvegyék. Hasonlóan vélekedett a hétvégén Emmanuel Macron francia államfő is, aki szerint nincsenek meg a feltételek Oroszország ismételt felvételére, amiről csak egyhangúlag születhet döntés.

Januárban dönt a Fidesz országos választmánya a 2026-os választásokon induló Fidesz–KDNP képviselő-jelöltekről – közölte a Fidesz választmányának elnöksége a közmédiával. Korábban Kubatov Gábor pártigazgató jelentette be, hogy a Fidesz kongresszusa január 10-én lesz. A Tisza Párt jelöltjeinek végső névsora november 30-án derül ki.

Elindult a Tisza párt jelöltállítási folyamatának első fordulója. Vasárnap reggeltől hétfő este 7 óráig azok szavazhatnak a képviselőjelölt-jelöltekre azok, akik már július 15-e előtt Tisza-sziget tagok voltak, vagy önkéntes szerződéssel dolgoztak. Magyar Péter pártelnök arról tájékoztatott, hogy vasárnap délig a jogosultak 25 százaléka már leadta szavazatát. A 2. fordulóban már bárki részt vehet, akinek az adott választókerületben van lakcíme.

Franciaországban első olvasatban egyhangúlag elutasította a jövő évi költségvetési tervezet bevételi részét a nemzetgyűlés. A döntés után a szenátus a kormány eredeti szövegét vizsgálja meg, miközben a kisebbségi kabinet kompromisszumot keres az év végi határidő előtt. A politikai megosztottság és az ország 3.300 milliárd eurós adóssága miatt egyre valószínűbb, hogy a kormány rendkívüli jogi megoldásokhoz nyúl, ha nem születik megállapodás

Rendkívüli elnökválasztást tartottak a boszniai Szerb Köztársaságban. Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében a mintegy 1,2 millió választópolgár hat jelölt közül választhatott. A rendkívüli választást megnyerő politikus csak egy évig lesz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, jövőre ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.

6 légitársaság törölte venezuelai járatait, miután az amerikai hatóságok figyelmeztettek a térségben fokozódó katonai tevékenységre. Az Egyesült Államok repülőgép-hordozót és hadihajókat telepített a Karib-térségbe kábítószer-ellenes műveletekhez, amit Nicolás Maduro fenyegetésnek nevezett. Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hivatal szerint a biztonsági helyzet romlása minden repülési szakaszban kockázatot jelent.

Izrael légicsapást mért a Hezbollah katonai vezetőjére Bejrútban – jelentette az izraeli miniszterelnöki hivatal. Július óta ez volt az első, Bejrútban végrehajtott izraeli légicsapás. Jiszráel Kac védelmi miniszter arról számolt be, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel együtt folytatják a maximális érdekérvényesítés politikáját Libanonban és mindenhol máshol az ország biztonsága érdekében.

Szlovéniában az önkéntes eutanázia bevezetéséről tartanak népszavazást. A parlament júliusban fogadta el az eutanáziáról szóló törvényt, azt követően, hogy a szlovének mintegy 55 százaléka egy véleménynyilvánító népszavazáson már támogatták a kezdeményezést. Az eutanáziával egyet nem értők a törvény elfogadását követően kezdeményezték a népszavazás megismétlését. A törvényt nem vezetik be, ha legalább 20 százalékos részvételi arány mellett a népszavazáson résztvevők többsége ellene szavaz.