Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszédet mond a párt megemlékezésén a budapesti Széna téren az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján 2024. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elindult az előregisztráció, vasárnap és hétfőn lesz a Tisza Párt belső előválasztási fordulója

A Tisza Párt a hét elején bemutatta a 106 választókerületben azt 3-3 jelölt-jelöltet, akik közül a párt előválasztása során kikerülnek a végső egyéni képviselőjelöltjeik a 2026-os választásra. A jelöltekről vasárnap reggeltől hétfő estig szavazhatnak a Tisza belső szavazásán.

Magyar Péter csütörtöki videójában elmondta, hogy az előválasztás első fordulója november 23-án reggel 6 órától november 24-én este 7-ig fog tartani. Az első fordulóban azok szavazhatnak, akik július 15. előtt is tagjai voltak valamelyik Tisza Szigetnek vagy önkéntesként segítették a pártot – írja a 24.hu összefoglalója.

A második szavazási fordulóba két jelölt-jelölt jut tovább, ezt november 25-én 12 óra és november 27-én este 7 óra között tartják. A második fordulóban mindenki szavazhat abban a választókerületben, ahol lakcímkártyával rendelkezik. A nemzethangja.hu oldalon szerda este elindult az előregisztráció a Tisza jelöltállítási folyamatában való részvételre.

A pártelnök szerint „az emberek azzal, hogy szavaznak a Tisza Párt előválasztásán, azt mondják, hogy számítanak, és részt akarnak venni annak eldöntésében, hogy milyen jövője legyen az országnak”.

Magyar azt is elmondta, hogy a Tisza jelölt-jelöltjei ezekben a napokban is járják a 106 választókerületet, kopogtatnak, szórólapoznak, pultoznak, és „tűrik az aljas propaganda támadásait”. A pártelnök kedden közölte azt, hogy a tiszás jelöltek nem fognak a sajtónak nyilatkozni addig, amíg nem derül ki november végén az, hogy kik lesznek a végső egyéni parlamenti képviselőjelöltjeik.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×