Afrikai sertéspestis jelenlétét mutatták ki Baranya vármegyében. Egy eddig ismeretlen területen a horvát határtól nem messze vadászok azonosították, küldték be a mintát. Az esettel kapcsolatban Nemes Imre országos főállatorvos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke elmondta, a fertőzés eredete Horvátország lehet, ahol 2023-ban jelent meg az afrikai sertéspestis, és ahol azóta a horvát házi sertésállomány öt százalékát már ki kellett irtani.
Emellett rengeteg vaddisznóban találták meg az afrikai sertéspestist, ezért augusztus elsején itthon már úgynevezett magas kockázatú területet jelöltek ki, ahol fokozták a mintavételi tevékenységet és a monitoring-vizsgálatokat éppen azért, mert a szakemberek vele, hogy előbb-utóbb eléri a hazai vaddisznóállományt is az afrikai sertéspestis. Ez a múlt héten be is következett – sorolta a szakember
Itthon a magas kockázatú területen már egy ideje minden egyes kilőtt vaddisznóból mintát kellett venni és be kellett küldeni a laboratóriumba, hogy kontrollálják a vaddisznóállományt. A házisertés-állományok esetében egyelőre csak összeírás történt, melynek során
a hatóság számba vette, hogy hol vannak sertéstartók, mennyi állatot tartanak, ez egyfajta felkészülés.
„Az előző évi vadkilövések száma alapján mindig tudható, hogy adott évben mennyi vaddisznót kell kilőni, ugyanis az afrikai sertéspestisnél az egyik legfontosabb, hogy a vaddisznóállományt gyérítsük, hogy minél kevesebb fogékony állat legyen egy adott területen. Ezért az elsődleges cél Magyarország teljes területén, hogy jelentősen csökkentsük a vaddisznóállományt. Egy ilyen magas kockázatú területen pedig az elhullott vaddisznókat kell keresniük a vadászoknak, azokból mintát kell venni laboratóriumi vizsgálatra, illetve a kilőtt állatokból is mintát kell küldeni. Végül az egyik kilőtt állat mintájából mutatta ki a Nébih múlt héten az afrikai sertéspestis jelenlétét, szinte közvetlenül a határon, tehát azt mondhatjuk, hogy az állategészségügyi szakemberek jól jelezték, hogy hol várható a betegség megjelenése, és hamar meg is találtuk” – összegzett Nemes Imre.
Nem olyan ez a betegség, mint a száj- és körömfájás, amelynek kórokozóját akár a szél is terjeszheti – hangsúlyozta a Nébih-elnök, hozzátéve, hogy az afrikai sertéspestis alapvetően az állatok érintkezésével terjed. Ám például az elhullott állat vérével szennyezett vadászcipővel, vagy a mintavételhez, boncoláshoz használt késsel már terjedhet, ezért ezek fertőtlenítése különösen fontos.
„Annak nagyon-nagyon kicsi az esélye, hogy egy turista ahogy az erdőben járkál, és egyik hétvégén Baranyában van, a másik hétvégén mondjuk valahova a Börzsönybe megy túrázni, elvigye a fertőzést”
– szögezte le. Emiatt a turistaforgalmat nem is kell korlátozni.
Baranyában, miután a korábban még csak magas kockázatú terület már fertőzött területté minősült át, már a sertéstartóknak is nagyon sok szabályt kell betartaniuk. A hatóság évente legalább kétszer megvizsgálja a kereskedelmi telepek járványvédelmét. Minden hónapban többször mintát kell küldeniük az állattartóknak az elhullott sertésekből, még akkor is, hogyha nem áll fenn az afrikai sertéspestis gyanúja. Ha pedig hirtelen elhullást tapasztalnak, lázas állatok vannak, akkor azt azonnal jelezni kell a hatóságnak, aki kivizsgálja az esetet. Mindemellett minden egyes kiszállítás előtt két héttel minden telepről mintát kell küldeni, és csak a laboratóriumi vizsgálat kedvező eredménye után indulhat a szállítás. Ez garantálja, hogy biztonságos minden magyar élelmiszer és a sertéstermékek is – mondta Nemes Imre.
A kereskedelmi telepeken egyébként nagyon szigorúak a higiéniai előírások is: „fekete-fehér” öltöző van, ami azt jelenti, hogy van egy öltözőnek egy része, ahol le kell vetkőzni, van közben egy kényszerzuhany, át kell menni a másik részbe, és ott a telepi ruhát felvéve lehet bemenni az állatokhoz. Ugyanígy jutnak be az eszközök is, így minimalizálva, hogy kintről valahogy a vírus bekerüljön, mert különben nagyon nagy gazdasági kárt tud okozni.
Elmondta még a Nébih elnöke, hogy Magyarországon 2018-ban jelent meg az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományban, azóta házi sertésállományokban nem került megerősítésre ez a betegség. Ha mégis felbukkanna, akkor az érintett állatokat ott a telepen le kell ölni ártalmatlanítani kell, nem kerülhetnek be az élelmiszerláncba.
Ez egy olyan vírusos betegség, ami ellen nincs hatékony vakcinázás. Az elmúlt tíz évben, amióta felbukkant az Európai Unióban, rengeteg erőforrást, pénzt szántak arra a kutatásra, hogy hatékony vakcina készüljön, de ez egyelőre nem vezetett eredményre. Nemes Imre szerint
még 10-15 évet várni kell arra, hogy vakcinával meg lehessen előzni a fertőződést.
A környező országok közül Horvátországban már a házisertés-állományban is jelen van az afrikai sertéspestis, 2023 óta nagyon sok házisertést kellett leölniük, az állomány 5 százalékát. Szerbiában a vaddisznók és a házi sertések között is jelen van a vírus, ahogy Romániában is. Szlovákiában is volt fertőzés a házisertéseknél, jelenleg az állomány épp mentes ettől a vírustól, de a vaddisznókban ott is jelen van. Ukrajna is teljes egészében érintett mind a vaddisznóállomány, mind pedig a házi sertésállomány tekintetében.
Fertőződés esetén a házi sertéseknél a detektálást követően egy, legfeljebb két héten belül megtörténik a fertőzött állatok leölése és az ártalmatlanítása, a telep fertőtlenítése. A jogszabályok által előírt időszakon (például 30 nap) túl, ha az eredmények kedvezőek, akkor fel lehet oldani a házisertésre vonatkozó korlátozásokat. A vaddisznóknál nehezebb a helyzet, ugyanis mivel nincsen vakcina, csak igazgatás, nem lehet minden vaddisznót kilőni, ezért
ott csak kontrollálni lehet a fertőzés terjedését, és megpróbálják az állománysűrűség csökkentésével minél inkább lassítani a terjedés sebességét.
A szakember megjegyezte még, hogy ha elég jó a házi sertésállományok telepeinek védelme – kettős kerítés a mangalicánál, karámos tartás az összes többinél –, akkor lényegében kizárható, hogy a vadállomány befertőzze a házisertés-állományt.
A vírus egyébként az emberre teljesen veszélytelen, ez csak a vaddisznó és a házi sertés betegsége. Emiatt akár fogyasztható lenne még a fertőzött állatból készült hús-húskészítmény is, de azért nem engedik meg a hatóságok, hogy nehogy véletlenül egy másik házi sertéshez kerüljön nyers nyesedék és így fertőzést okozzon.







