Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.15
bux:
127068.48
2026. február 25. szerda Géza
Kislány eszi az ebédjét.
Nyitókép: Catherine Falls Commercial, Getty Images

Ételmérgezés – Még mindig csak a gyanú a tény, de a tömeges gyermeki rosszullét már a múlt

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe a múlt héten ételmérgezés gyanúja miatt fogadott valamennyi, összesen 80 gyermek hazatérhetett a családjához – számolt be az InfoRádiónak az intézmény orvosigazgatója, Fekete Ferenc. Vannak tanulságok, de kérdések is.

Az elmúlt héten 80 gyermeket vittek kórházba, jellemzően iskolai rosszullét gyanújával, az érintettek intézményi menzájáról származó ételmintáit a megfelelő laborokban vizsgálják, az eredményeket pedig nyilvánosságra fogják hozni.

Nagyobb baj, úgy tűnik, szerencsére nem történt, mert mint Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója elmondta, az intézménybe került valamennyi óvodás és iskolás lurkó hazamehetett.

"A gyerekek jelentős része hányással, hasmenéssel került be, többen kiszáradt állapotban. Volt, akit nagyon hamar haza lehetett engedni, volt, aki egy-két nap után mehetett csak, miután rendesen feltöltöttük infúzióval, és megszűntek a tünetek” – részletezte.

Az ételmérgezésnek egyelőre csak a gyanúja tény, a begyűjtött ételminták bevizsgálása ugyanis még zajlik az NNGYK laborjaiban, és a Nébih is vizsgálja a helyzetet.

„Tekintettel arra, hogy ez egyetlen kerületnek az óvodás, iskolás gyermekeit érintette, és az egész terület egy szolgáltatótól kap ételt, nagy valószínűséggel az étellel összefüggő fertőzés, az intézmények viszont különállók, tehát nem vihették át egymásba a fertőzést” – tisztázta.

A vizsgálatokra visszatérve elmondta, most toxinok vagy valamilyen egyéb kórokozók kimutatásán dolgoznak a szakemberek.

„A baktériumok egy része toxint is képez, entero-, tehát bélben működő toxinokat, és ezek bejuthatnak elég nagy mennyiségben az ételekkel. Ezek önmagukban már nagyon nagy problémát okoznak, de az is problémát okozhat, ha valamilyen kórokozó kerül az étellel a betegbe, és ott aztán elszaporodik.”

Mint elárulta, ritka, hogy egyszerre ennyi gyerek kerül az egészségügyi ellátórendszerbe ilyen fertőzéssel, és nem is tudja, mi lenne a határ, amennyit fogadni tudnának, de felidézte: 30 évvel ezelőtt volt Budapesten egy nagy ételmérgezés, egy eperlevestől kapott több száz gyerek szalmonellamérgezést. Akkor több kórház is részt vett az elhárításban, ami legfőképp folyadék-utánpótlásból áll, csecsemők esetében szoptatásból, mert ha egy gyerek iszik, eszik rendesen, akkor a következő fázis a könnyű ételek újbóli fogyasztása lehet, tehát nem puffasztó, nem zsíros ételeké, „amit kíván a gyermek”.

Vannak persze egyéb kihívások is ilyen esetekben, hisz az infúzió mindig rendelkezésre áll a kórházi ellátás során, de a szülők otthon nem tudnak infúziót bekötni, és ha nem marad meg az étel vagy ital, bizony (újra) kórházba kell menni Fekete Ferenc szerint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző szerint Magyarország népegészségügyi mutatói riasztóan rosszak, és ebben meghatározó szerepe van az életmódnak, különösen a táplálkozásnak. Úgy látja, a problémát tovább mélyíti a szegénység: az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban kényszerülnek rosszabb minőségű, "olcsó kalóriákat" kínáló élelmiszerekre. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudományos konszenzus van arról, merre kellene átalakítani az élelmezési rendszert, mégis hiányzik a rendszerszintű megközelítés és a világos táplálkozáspolitika – minderről a Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában konferenciáján beszélt. A programban a fenntartható élelmiszeripar gyakorlati oldaláról is szó esett: az upcycling megoldásoktól a nagyvállalati regeneratív átálláson át a hulladék-visszagyűjtési és komposztálási rendszerekig több példa mutatta meg, hogyan lehetne a "hulladékból" erőforrás, a rendszerből pedig egyszerre egészségesebb és ellenállóbb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×