Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
324.64
bux:
144753.02
2026. október 14. szerda Helén
Nyitókép: Karácsony Gergely/YouTube

Szolidaritási hozzájárulás: pert nyert a főváros, de mindenki másképp értelmezi a döntést

A Fővárosi Önkormányzat megnyerte azt a felülvizsgálati pert, amelyet a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban indított a Magyar Államkincstárral szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy januártól biztosan ki tudják fizetni a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók bérét. A Magyar Államkincstár szerint a döntés nem vonta kétségbe a fővárost terhelő fizetési kötelezettség jogszerűségét.

A fővárosi vezetés aránytalanul magasnak tartja a rá kiszabott szolidaritási hozzájárulás mértékét, ezért azt több jogi eljárásban is megtámadta. Csütörtökön az egyik felülvizsgálati per jogerős döntéssel zárult. Karácsony Gergely tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzat a Kúria felülvizsgálatában is megnyerte azt a pert, amit még 2023-ban indított a fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatosan. A főpolgármester úgy véli, „precedensértékű határozat” született, ugyanis a Kúria kimondta, hogy 2023-ban a Magyar Államkincstár „törvénytelenül inkasszálta a főváros folyószámláját és törvénytelenül vont le róla 28 milliárd forintot”.

Mint mondta, maga a bírósági döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt vissza kell utalni, csaknem 4 milliárd forint kamat azonban mindenképpen visszajár. Karácsony Gergely ezért jelezte, hogy

a Kúria döntése után a Fővárosi Önkormányzat kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében.

„A döntés kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem egy adó, éppen ezért a kivetését egy fair közigazgatási eljárásban kellene érvényesíteni, az Államkincstárnak pedig érdemben kellene megvizsgálnia, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az állami elvonás” – jegyezte meg a főpolgármester. Hozzátette: ezek alapján az Államkincstár nemcsak 2023-ban, hanem amióta ez a szolidaritási hozzájárulás létezik, „a magyar törvényekkel ellentétes módon érvényesíti a behajtását, ami a teljes önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos, érdemi döntés”.

A Magyar Államkincstár közleményében azt írta, hogy az ítélet a szolidaritási hozzájárulást mint a fővárost terhelő fizetési kötelezettséget, illetve jogszerűségét nem vonta kétségbe. A Kúria az Államkincstár terhére visszafizetési kötelezettséget sem állapított meg. Hasonló következtetésre jutott Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese is, aki erről közösségi oldalán számolt be. A parlamenti államtitkár szerint a Kúria nem arról döntött, hogy kell-e szolidaritási hozzájárulást fizetni, mint ahogy arról sem, hogy a főváros sok szolidaritási hozzájárulást fizet vagy éppen keveset.

„Egy technikai kérdésben hoztak döntést. Nevezetesen arról, hogy a korábbi években az Államkincstár a Kúria szerint nem megfelelő módon rendelte el a Fővárosi Önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulást. Ráadásul a Kúria még arról sem döntött, hogy a korábbi években beszedett szolidaritási hozzájárulást bármilyen módon vissza kellene fizetni” – tette hozzá Latorcai Csaba.

A főpolgármester arra számít, hogy a tavalyi elvonások miatt indított per is hasonló döntéssel zárul. Ez azonban véleménye szerint rövid távon nem fogja megoldani a főváros anyagi helyzetét, hiszen a kártérítési per várhatóan nem ér véget ebben az évben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga Mihály jegybankelnök a palamentben: vagyonmentésre irányuló lépéseket tettünk

A Magyar Nemzeti Bank vagyonmentési programjának keretében már több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke az MNB 2025-ös beszámolójának parlamenti vitájában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
AI ide vagy oda, a magyar kkv-k versenyképessége a saját gyenge pontjaikon múlhat

AI ide vagy oda, a magyar kkv-k versenyképessége a saját gyenge pontjaikon múlhat

A hazai kkv-knál egyszerre változik meg az ügyfélszerzés, a munkaszervezés és a működési kockázatok kezelése. Ahogy a Portfolio kecskeméti, Merre tovább hazai kkv-k? Versenyképesség 2026-ban című konferenciáján is elhangzott, a vevők már nemcsak keresnek, hanem kérdeznek is, és egyre gyakrabban algoritmusok vagy AI-rendszerek irányítják őket a következő döntés felé. Közben a munkaerőhiány, az energiaárak, az árfolyammozgások és a beszállítói függőségek sok cégnél már nem egyszerűen költséget jelentenek, hanem a növekedés korlátját. A következő időszakban azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek átlátják saját működésük gyenge pontjait, rendbe teszik az adataikat és folyamataikat, illetve tudatosan építik fel, hogyan találja meg őket a vevő, és hogyan válnak értelmezhető, megbízható szereplővé az AI-rendszerek számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×