Infostart.hu
eur:
379.23
usd:
321.33
bux:
131890.97
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Karácsony Gergely videóüzenete 2025. október 23-a alkalmából
Nyitókép: YouTube/Karácsony Gergely

Újabb ítélet után: Karácsony Gergely perel, vissza akarja kapni Budapest pénzét

A fővárosi önkormányzat kártérítési pert indít a szolidaritási hozzájárulás részeként jogtalanul elvont 28 milliárd forint és annak kamatainak visszaszerzése érdekében, miután a Kúria csütörtökön a fővárosnak adott igazat a 2023-as évre vonatkozó ügyben - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester budapesti sajtótájékoztatóján.

A fővárosi szakszervezetek képviselőivel folytatott egyeztetését követően Karácsony Gergely elmondta: csütörtökön a főváros a Kúriai felülvizsgálatban is megnyerte azt a pert, amelyet még 2023-ban indítottak a fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatosan. A korábban már jogerős másodfokú döntést a Kúria is jóváhagyta, és ez egy precedens értékű határozat mind a főváros, mind általában véve a magyar önkormányzati rendszer szempontjából - tette hozzá.

Szavai szerint a Kúria kimondta, hogy 2023-ban törvénytelenül inkasszálta az államkincstár a főváros folyószámláját, és törvénytelenül vont le erről a számláról 28 milliárd forintot. "Maga a bírósági döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt vissza kell utalni, de mindenképpen visszajár közel 4 milliárd forint kamat, illetve természetesen a kúriai döntés után a főváros kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében is" - közölte a főpolgármester.

Karácsony Gergely szerint a döntés azért is precedensértékű, mert kimondta azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, ezért a kivetését közigazgatási eljárásban kell érvényesíteni, amelyben az államkincstárnak érdemben vizsgálnia kell, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az állami elvonás. Ez azt jelenti, hogy nemcsak 2023-ban, hanem tulajdonképpen amióta a szolidaritási hozzájárulás létezik, az államkincstár a "törvényekkel ellentétes módon" érvényesíti a behajtását - mondta, kiemelve: a Kúria döntése az egész önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros pénzügyi helyzete szempontjából bár a jogi út rendkívül fontos, hiszen alátámasztja az igazukat, nem elég gyors ahhoz, hogy a város működőképességét meg tudják őrizni.

"Ha meg akarjuk oldani ezt a helyzetet", akkor nem arról van szó, hogy a kormánynak "kegyet" kell gyakorolnia a főváros felé, hanem arról: a Kúria által is kimondott módon törvénytelen állami elvonásokat fel kell függeszteni - jelentette ki Karácsony Gergely, hangsúlyozva: ez most "nem csak jogállamisági kérdés", hiszen arról is szól, hogy a fővárosi önkormányzat és a cégei 2026. január elseje után is képesek-e ellátni a feladataikat.

Szakszervezetek kezdeményezésére összeült a 27 ezer fővárosi dolgozót reprezentáló, az érdekképviseletek által létrehozott sztrájkbizottság, amelyet tájékoztatott a főváros pénzügyi helyzetéről, és arról, hogyan állnak a kormányzattal folytatott tárgyalások.

A sztrájkbizottságnak beszámolt arról, hogy ha nincs kormányzati beavatkozás és az államkincstár továbbra is "törvénytelenül inkasszálja" a főváros folyószámláját, akkor "az év végén nagyjából mínusz 37 milliárd forinton lesz főváros hitelkerete" - közölte a főpolgármester.

Kifejtette, mindez azt jelenti, hogy

az év végén a fővárosi önkormányzat nem tud megfelelni a gazdasági stabilitási törvénynek, hiszen az megtiltja, hogy az önkormányzatoknak adósságuk legyen az év végén.

Ebből pedig az következik, hogy január elsejétől megszűnik a főváros folyószámla-hitelkerete - mondta Karácsony Gergely. Hozzátette: mivel az iparűzésiadó-befizetések március közepén érkeznek, ez azt jelenti, hogy "január elsejétől március közepéig a fővárosnak semmilyen bevétele nincs és még folyószámla-hitelkerete sem". Tehát így nem tudnának bért fizetni a fővárosi dolgozóiknak - mutatott rá a főpolgármester, jelezve: ez beláthatatlan következményeket okozna.

Emlékeztetett, a nyár elején a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergellyel többször is tárgyaltak, és kialakították azt az álláspontot, hogy a főváros közszolgáltatásainak "veszélyeztetése nem fordulhat elő". Tehát a szakszervezetekkel közösen ennek szeretnénk érvényt szerezni - mondta Karácsony Gergely.

"Közös felelősségünk az, hogy visszahívjuk a kormányt" a tárgyalóasztalokhoz - emelte ki a főpolgármester.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke közölte: a 27 ezer dolgozó képviseletében meghozott egységes döntésük értelmében felszólítják a főváros és a kormány képviselőit, hogy folytassák a félbemaradt tárgyalásokat.

Erre egy hetet kapnak, és ha ez nem történik meg, akkor fórumokat szerveznek majd, amelyeken tájékoztatják a dolgozókat arról, hogy akinek nem fizetik ki munkája ellenértékét, nem köteles dolgozni

- mondta. Megjegyezte, azzal, hogy ha nem fizetnek bért, a dolgozók kikerülnek a sztrájktörvény és minden egyéb jogi kötelezettség alól.

Naszályi Gábor hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy ideáig eljusson a helyzet, de ha mégis így lesz, akkor azért "a legkisebb mértékben sem lesz felelős a munkavállaló". Viszont az a politikus, aki vállalta a döntéseket, az igen - mondta.

Szólt arról is, megkezdik a 2026-os bértárgyalásokat, ugyanakkor a főváros ebben a helyzetben nem tud felhatalmazást adni a munkáltatóknak ezek lefolytatására. Ha tehát elutasító választ kapnak, elkezdik a sztrájkbizottságok szervezését, és "helyi szinten sztrájkokat fogunk foganatosítani" - mondta, megismételve: nem szeretnének ide eljutni.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke a LIGA érintett szakszervezetei nevében azt hangsúlyozta: számukra kiemelten fontos, hogy a főváros megbízhatóan és előre kiszámíthatóan tudjon működni. Arra kérték a főváros vezetését, hogy kezdeményezzen egyeztetést a kormányzattal - mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×