A biztos pártválasztóknál 48–37-re vezet a Tisza Párt a Fidesszel szemben a Závecz Research októberi közvélemény-kutatása szerint. A felmérést október 24. és 31. között rögzítették ezer fős reprezentatív mintán, telefonon. A hibahatár plusz-mínusz 3,2 százalékpont. A közvélemény-kutató cég szerint ősszel mindkét nagy párt tudta növelni a szavazótáborát: a Tisza szimpatizánsai 2 százalékkal, a kormánypárt követői pedig egy százalékkal lettek többen.

Závecz Tibor az InfoRádióban azt mondta, a teljes népességen belül Magyar Péter pártja 35 százalékon áll, ami nagyjából 2,8 millió szavazónak felel meg, míg a Fidesz–KDNP támogatottsága 29 százalékos (2,3 millió ember) „az egyszerre intenzív és extenzív kampányuknak is köszönhetően”. Hozzátette: a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a DK a teljes választókorú népességen belül 3-5 százalékot ér el, a többi kisebb párt – amelyek között olyanok is vannak, amelyek jelenleg még a parlament tagjai – viszont „lényegében elfogyott”.

A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője szerint a biztosan szavazó pártválasztók körének adatait azért érdemes mindig figyelni, mert össze lehet vetni a parlamenti választási eredményekkel. Ebben a politikailag aktív körben a Tisza Párt 11 százalékos előnye jelentősnek mondható a Závecz adatai alapján, a Mi Hazánk és a DK éppen elérte a bejutási küszöböt, az 5 százalékot, a Kutyapárt viszont nem, 4 százalékos a támogatottsága. Závecz Tibor megjegyezte: azon túl, hogy ki nyeri a jövő évi választást, az is nagyon izgalmas kérdés, hogy hány párti parlament lesz Magyarországon 2026 tavaszától. Mint mondta, ha most vasárnap tartanák a voksolást, az adataik alapján többféle forgatókönyv is lehetne.

Elképzelhető, hogy csak két párt jutna be a parlamentbe, de akár az is, hogy öt.

A párt nélküliek arányát október végén 22 százalékra mérte a Závecz Research, legutóbb még 24 százalék volt ez az arány. Závecz Tibor elmondta: ez nem radikális változás, de annyit mindenképpen mutat, hogy a választók egyre inkább megtalálják azt a pártot, amelyre voksolnának, vagyis fokozódik az aktivizálódás. Mint fogalmazott, „fura lenne, ha ez nem így történne”, mert nagyon erős kampány zajlik, „folyamatosan megy az adok-kapok”. Számára nem meglepő, hogy a másik befeketítését célzó negatív kampány egyre hangsúlyosabb, de hozzátette, hogy más eszközökkel is élnek az érintettek, próbálnak különféle ígéreteket eljuttatni a választópolgároknak, illetve konkrétan a kormánypártok „tényleges döntésekkel különböző társadalmi csoportokat hoznának jobb helyzetbe”. Azt tapasztalja, hogy

a versenyképes pártok igyekeznek jól felépített tematika mentén megszólítani embereket, ehhez pedig a legjobb és leghatékonyabb út az ígéretek felsorakoztatása, hiszen gyarapodhat a szavazóközönség.

Závecz Tibor egyetért azzal, hogy a két nagy párt az őszi országjárás során a párttal nem rendelkezők táborát célozhatja meg, kérdés, ez mennyire lesz célzott és hatékony. Megemlítette, hogy Magyar Péter szerdán egy Fejér vármegyei kis településről, Csákberényből indult el, ahol a legutóbbi országgyűlési választáson 937-en voltak a választói névjegyzékben. Úgy véli, ez nem véletlen, és azt jelzi, a Tisza Párt erősödésének a záloga a kistelepüléseken való aktívabb jelenlétben van, „ott kellene még több szavazót verbuválniuk”, mert a felmérések szerint a közép- és a nagyvárosokban jól áll a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt.

A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője szerint a Tisza esetében azt szolgája az országjárás, hogy a községekbe is eljussanak az üzeneteik. Azt gondolja, a Fidesz másképp tervezi az országjárást, mások a célok, de mindenképpen azt az üzenetet küldi a választópolgároknak, hogy a Fidesz is járja az országot. Szerinte ennek a kommunikációs értékét kell vizsgálni, nem pedig azt, hogy hányan lesznek egy-egy rendezvényen. Mint fogalmazott, fontos, hogy a pártoknak, politikusoknak legyen közvetlen kapcsolatuk az emberekkel vagy „legalább ennek a látszata tudatosuljon mindenkiben”.