Infostart.hu
eur:
383.83
usd:
333.03
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Shutterstock

Milyen laptopot vegyünk 2025-ben? Ezek a legfontosabb szempontok (x)

Összegyűjtöttünk minden lényeges szempontot, amit érdemes mérlegelnünk, hogy ne csak a jelen aktuális igényeit szolgálhassuk ki, hanem a jövőt is.

A laptop választása már nem pusztán arról szól, hogy mekkora a képernyő vagy milyen sebességű a processzor. A technológia olyan ütemben fejlődik, hogy a következő évek igényeit is szem előtt kell tartanunk. A mesterséges intelligencia támogatása, a memória és tárhely bővíthetősége, valamint az akkumulátoridő és a hűtési rendszer immár alapvető fontosságú tényezők. Összegyűjtöttünk minden lényeges szempontot, amit érdemes mérlegelnünk, hogy ne csak a jelen aktuális igényeit szolgálhassuk ki, hanem a jövőt is.

Milyen feladatokhoz kell a laptop?

Az első lépés, hogy pontosan megfogalmazzuk, mire fogjuk használni a gépet. Oktatási célra, irodai munkára, kreatív tevékenységre (grafika, videóvágás), játékra vagy akár kevert felhasználásra? Az igények döntően meghatározzák a követelményrendszert. Például irodai felhasználásnál elegendő egy optimalizált és energiatakarékos modell, míg grafikai vagy gamer célokra erősebb komponensekre van szükség. 2025-ben a laptoppiac egyértelműen az AI-képes eszközök felé mozdul el – a szállítások és értékesítés trendjei is azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia támogatása hajtja a keresletet.

Alapvető komponensek – mit ne hagyjunk ki?

1. Processzor és architektúra

A laptop processzor továbbra is kulcsfontosságú – 2025-ben a nagy riválisok az Intel Core Ultra sorozat és az AMD Ryzen AI/XX sorozatai. Emellett az ARM-alapú chipek is előretörnek, különösen energiatakarékos és AI-integrált alkalmazásokban. Az architektúra tehát nem csak teljesítmény, hanem hatékonyság kérdése is.

2. Memória és tárhely

Legalább 16 GB RAM ajánlott a közepes és haladó felhasználóknak, de ha több mindent futtatunk párhuzamosan (virtuális gépek, nagy adatfeldolgozás), akkor 32 GB vagy akár 64 GB ajánlott. Az SSD (NVMe) tárhely legyen gyors (PCIe 4.0/5.0), legalább 512 GB kapacitással. A bővíthetőség (szabad M.2 slot, moduláris kialakítás) hatalmas előny lesz hosszú távon.

3. Kijelző

A kijelző mérete, felbontása és frissítési rátája döntő egy laptop esetében. 2025-ben már terjednek a 120-240 Hz-es OLED és mini-LED panelek is. Ha grafikai munkára vagy gamelésre is alkalmas használat a cél, érdemes előnyben részesíteni a kalibrált színeket, magas kontrasztot és alacsony válaszidőt.

4. Hűtés és zajszint

Egy nagy teljesítményű laptop megfelelő hűtés nélkül nem ér semmit. Figyeljünk arra, hogy a légáramlás hatékony legyen, jó hővezetéssel és halk ventilátorokkal. Általában mindenki szereti azokat a modelleket, amelyek működés közben alig hallhatók – nem kell, hogy a gép néha „meghaljon” hosszabb munka vagy játék alatt.

5. Bővíthetőség és javíthatóság

Szinte kötelező szempont, hogy legyen hozzáférhető RAM slot, SSD slot, cserélhető alkatrészek – minél modulárisabb a kialakítás, annál tovább lehet megtartani a gépet.

6. Csatlakozók és kommunikáció

A korszerű laptop modellek már alapból USB-C / Thunderbolt portokkal érkeznek, Wi-Fi 7 és 5G támogatással, hogy mindig adott legyen gyors hálózati elérés. HDMI, SD-kártyaolvasó és más fizikai csatlakozók is plusz pontot érnek.

7. Akkumulátor és hatékonyság

A laptop üzemideje alapvető fontosságú – egy egész napos használathoz minimum 8-10 óra ideális. A trend az energiatakarékos chipek és fejlett akkumulátorkezelés felé mutat. A hardver és szoftver összhangja dönti el, hogy a gép a gyakorlatban hogyan teljesít.

A kérdés nem az, hogy létezik-e jó laptop 2025-ben, hanem hogy melyik lesz az ideális. Ha már tudjuk, milyen feladatra használnánk a gépet, és ennek megfelelően az igényeinkhez igazítjuk a komponenseket, a prioritásainkat, akkor nem kaphatunk zsákbamacskát. Ha most keresünk laptopot, akkor nézzünk körbe a fizz.hu otthoni és irodai termékei között, így megtalálhatjuk azokat a modelleket, amelyek nemcsak a mát, hanem holnapot is kiszolgálják!

(x)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×