Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
The photo was taken from left side of window of commercial airplane, Fukuoka International Airport (FUK) to Tokyo Haneda International Airport (HND) in the daytime.
Nyitókép: Taro Hama @ e-kamakura/Getty Images

Olyan történt júliusban a magyar légtérben, ami még korábban soha

A HungaroControl legfrissebb jelentése szerint 2025 első három negyedévében több mint 7 százalékkal nőtt a légiforgalom Magyarország légterében a tavalyi év azonos időszakához képest. A számottevő forgalombővülés ellenére 80 százalékkal kevesebb késést regisztráltak, mint 2024-ben - jelentette kedden a légiforgalmi irányító.

Ennek köszönhetően a magyar léginavigációs szolgálat Európa egyik legpontosabban teljesítő szolgáltatójává lépett elő - emelte ki a közlemény.

Szeptember 30-ig bezárólag 950 926 járművet navigáltak a társaság légiforgalmi irányítói a hazai légtérben, 7,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legkiemelkedőbb hónap augusztus volt 137 374 repülőgéppel. Az előrejelzések szerint az éves várható forgalom volumene elérheti az 1,2-1,3 millió légi járművet.

A forgalom 85 százalékát az átrepülő járatok adták, július második felétől szeptember közepéig naponta 4000 fölötti gépmozgást kezeltek a távolkörzeti (ACC) irányítók.

A csúcsnap július 26-a volt, amikor – abszolút rekordnak számító – 4356 repülőgép érintette a hazai légteret.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma is kétszámjegyű növekedést mutatott, itt is megdőlt egy 19 éves csúcs: augusztus 3-án a közelkörzeti irányítók és a toronyban dolgozó szakemberek 476 érkező és induló járat közlekedését segítették.

A legfontosabb eredmény, amit az utasok is érzékelhettek, az a járatkésések drasztikus csökkenése volt. Tavaly az összes kezelt járatra vetített átlagos késés több mint 3 perc volt, idén ez 0,6 percre mérséklődött. A rekordforgalmú augusztusban a tavalyihoz képest tizedannyi késés történt. A késések túlnyomó többségét – több mint 60 százalékát – az időjárási viszontagságok magyarázták, a nyári zivatarok miatt olykor légtérkorlátozásokat kellett bevezetni - tették hozzá.

"A HungaroControl bebizonyította, hogy a rekordforgalom biztonságos kezelése és a késések jelentős mérséklése nem zárja ki egymást, hanem egymást erősítő célként értelmezhetők"

– idézte a közlemény Turi Ferenc vezérigazgatót.

Hozzátette, a HungaroControl jelentősen – csaknem 10 százalékkal – növelte az irányítói létszámot, így a megnövekedett kapacitásnak köszönhetően a tavalyi 6 helyett akár 9 szektor is párhuzamosan tudott üzemeltetni, ami nagyobb mennyiségű járatszám kezelését tette lehetővé. A kapacitásbővítést elsősorban saját képzéssel és külföldi irányítók toborzásával valósította meg a vállalat, de több magyar szakembert is visszacsábított annak köszönhetően, hogy hosszú távú (2029-ig szóló) bérmegállapodást kötött a szakszervezetekkel.

" A szakmai innovációk, technológiai fejlesztések és a munkafolyamatok optimalizálása is hozzájárultak a kapacitás növekedéséhez. A csúcsidőszakban a HungaroMet meteorológusai is segítették a HungaroControl munkáját és hozzájárultak ehhez a sikerhez" – hangsúlyozta a HungaroControl vezérigazgatója.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×