A megállapodásunkat minden körülmények között kötelezően újra kell tárgyalnunk a minimálbér szempontjából - hangsúlyozta a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint ennek az az oka, hogy a tavaly aláírt megállapodás időpontjában készült egy prognózis, hogy milyen bázisértékekhez viszonyítva emelik 13 százalékkal 2026-ban és a következő évben pedig további 14 százalékkal a minimálbért.

Amennyiben ettől a prognózistól akár fölfelé, akár lefelé 1 százalékot meghaladó eltérés mutatkozik, akkor újra kell tárgyalnunk ezt a megállapodást - mondta az elnök. "Sajnos sem az infláció mértéke, sem a GDP alakulása nem a várt értékeknek megfelelően alakult, a bruttó átlagkereseti adatok is eltérnek a tervezett értéktől. Ez legalább 1,4-1,5 százalékos eltérést eredményez. Így mindenképpen tárgyalnunk kell a minimálbérről, és mindenképpen egyeztetnünk kell a garantált bérminimum értékéről is."

Mészáros Melinda kiemelte: nehéz helyzetben van a munkáltatói oldal és a munkavállalói oldal egyaránt. A munkáltatói oldal nyilván azért, mert a gazdasági növekedés rendkívül alacsony mértékű, a várható GDP növekedés is legfeljebb 0,5-0,6 százalékos lesz. A munkavállalói oldal pedig az infláció miatt van nehéz helyzetben, hiszen a korábbi bázisérték 3,2 százalék volt, ehhez képest pedig legalább 4,5 vagy 4,6 százalékos inflációval kell számolnunk.

"Azt nem szeretnénk, ha reálkereset-veszteséget szenvednének el a munkavállalók.

Mindenképpen szeretnénk kétszámjegyű emelést mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tekintetében,

a munkavállalói oldal egységesen legalább 12 százalékos minimálbért és 10 százalékos garantált bérminimumot szeretne 2026-ra elérni. Rögzítettük azt is, hogy nem változtatunk azon a célértéken és céldátumon, hogy 2027-re szeretnénk elérni a minimálbérnél a rendszeres bruttó átlagkereset legalább 50 százalékát."

A munkaadói oldal, a cégek kedvezményekben részesültek - hívta fel a figyelmet a Liga Szakszervezetek elnöke. Mint mondta: már a tavaly megkötött 3 éves bérmegállapodás is tartalmazta azt a lehetőséget a vállalkozások számára, hogy a 2024 év végén meglévő minimálbéren foglalkoztatott munkavállalói létszám tekintetében a további években a minimálbér növekedésének összege után nem kell megfizetniük a szociális hozzájárulási adót, mindig csak a megelőző évre érvényes minimálbér után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetniük.

Ezen túlmenően pedig tárgyaltunk arról, hogy amennyiben egy megfelelő megállapodás jön létre a felek között, akkor a kormányzat vállalja a további adócsökkentést. Ez azt jelenti, hogy a következő év január elsejétől további 1 százalékponttal csökkenteni lehet a szociális hozzájárulási adó mértékét. Ez fedezetet jelenthetne a vállalkozások számára a bérfejlesztések végrehajtására, ahol pedig nincsen minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló, ott a további béremelések alapja lehet, és kezelheti adott esetben akár a bértorlódásokat is - vélekedett Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban.