Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédet mond a párt budapesti rendezvényén a Kongresszusi Központban 2025. október 5-én. Az eseményen bemutatták azt a 106 politikust, akiket a DK képviselőjelöltként készül elindítani a jövő évi választáson.
Nyitókép: Soós Lajos

Dobrev Klára bemutatta a DK 106 országgyűlési képviselőjelöltjét

Magyarország jövője nem a félelemben, hanem a bátorságban fog megszületni – jelentette ki a Demokratikus Koalíció elnöke a párt vasárnapi, budapesti rendezvényén, ahol bemutatták azt a 106 politikust, akiket a DK képviselőjelöltként készül elindítani a jövő évi választáson. A DK elnöke odaszúrt a Tisza Pártnak is.

106 bátor és elkötelezett nő és férfi vállalta a szolgálatot a párt színeiben a 2026-os választásokra – mondta Dobrev Klára a párt jelöltbemutató kongresszusán, hangsúlyozva, hogy ők nem néhány hónapos kampányra, hanem négyéves szolgálatra jelentkeztek, és már alig várták, hogy bemutassák őket a nyilvánosságban.

Mint fogalmazott, jelöltjei nem rejtőzködnek, hanem nyíltan és hitelesen állnak ki a választók elé, mert „csak az győzhet, aki arcot ad a szavainak”. „A mi jelöltjeink nem statiszták egy kampányfotón, hanem igazi vezetők a saját közösségükben” – tette hozzá, utalva a Tisza Párt elhúzódó jelöltállítási folyamatára.

A politikus kiemelte, hogy a Demokratikus Koalíció csapata tanárokból, orvosokból, polgármesterekből, munkásokból és fiatalokból áll, akiket a baloldali értékek melletti következetes kiállás és a közösség szolgálata köt össze. Hozzátette, hogy a DK jelöltjei azok, „akiknek nem fog megremegni a kezük, amikor az oligarchavagyonok zárolásáról kell majd szavazniuk”, és akik „nem hátrálnak meg a fenyegetések vagy a lejárató kampányok elől”. „Mi nem a NER-ből toborzunk” – jelentette ki beszédjének későbbi pontján.

A DK elnöke beszédében bemutatta a DK mind a 106 országgyűlési képviselőjelöltjét a 2026-os választásra, valamint kitért programja legfontosabb elemeire is – olvasható a DK sajtóközleményében.

Budapest, 2025. október 5.
Csoportkép a Demokratikus Koalíció (DK) 106 országgyűlési képviselőjelöltjéről, akiket a párt készül elindítani a jövő évi választáson, a párt budapesti rendezvényén a Kongresszusi Központban 2025. október 5-én. Az első sorban középen Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, mellette jobbra Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke.
MTI/Soós Lajos
Budapest, 2025. október 5. Csoportkép a Demokratikus Koalíció (DK) 106 országgyűlési képviselőjelöltjéről, akiket a párt készül elindítani a jövő évi választáson, a párt budapesti rendezvényén a Kongresszusi Központban 2025. október 5-én. Az első sorban középen Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, mellette jobbra Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke. MTI/Soós Lajos

A DK programját bemutatva, elsőként a jogállamiság kérdéséről beszélt. Kijelentette, soha többé nem akarnak teljhatalmat adni senkinek, mert nem hisz abban, hogy ha egy rossz királyt leváltanak egy másik királlyal, akkor minden megoldódik, ezért ő a „királyságot” akarja leváltani. Egyúttal vállalta, hogy ha kormányra kerülnek, akkor egy új, „demokratikus alkotmányt” készítenek.

A gazdasági kérdéseket elemezve közölte, ragaszkodni fognak az európai minimálbér bevezetéséhez, illetve a minimálbér adómentessé tételéhez. Ezzel párhuzamosan azt javasolják, hogy a 2 és fél millió forintnál magasabb fizetések adóztatásakor „fogjon vastagabban a ceruza” – közölte.

Dobrev Klára megígérte, hogy megőriznék a 13. havi nyugdíjat, az idősek ingyenes utazását, illetve a nyugdíjkorrekciós programot. Emellett a 150 ezer forint alatti nyugellátásban részesülőknek ötven, a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapóknak pedig átlagosan 25 százalékos emelést helyezett kilátásba. Hangsúlyozta, hogy visszaállítanák a nyugdíjak vegyes indexálását is.

Dobrev szerint igenis az ország 50 legfontosabb problémája között van a Fidesznek kedvező választási törvény. A Telex a tudósításában megjegyzi, Magyar Péter korábban azt nyilatkozta, nem biztos, hogy a választási törvény módosítása olyan fontos, amikor nincs vécépapír a kórházakban, kisiklik a vonat és milliók élnek megélhetési válságban. A DK úgy változtatná meg a választási törvényt, hogy visszahoznák kétfordulós rendszert.

Egybek mellett megismételte azt a többször is hangoztatott álláspontjukat, hogy a DK elvenné a határon túli magyarok szavazati jogát.

Arról a tervükről is beszélt, hogy ha kormányra kerülnének, akkor évente legalább tízezer új önkormányzati bérlakást építenének, amiknek minimum a fele szociális bérlakás lenne, miközben felújítanák a már meglévő önkormányzati lakásokat is. A korrupció témáját elemezve azt mondta, hogy a lopott vagyonokat nem megadóztatni kell, hanem zár alá venni.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről beszélt. A kormányt és a kormánypártokat hosszasan bíráló EP-képviselő az ország nevében bocsánatot kért az áldozatoktól, mert „ez közös szégyenünk, Magyarország közös szégyene, hogy nem volt képes megvédeni benneteket”. Akkor lesz csak vége ennek a rettenetnek, ennek a gyalázatnak, ha vége lesz ennek a rendszernek is – szögezte le.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×