Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Lezárt sorompók a Letenye-Goricani határátkelőnél 2022. december 31-én éjfél előtt. Horvátország január elsejétől huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált.
Nyitókép: MTI/Varga György

Új szabályok vonatkoznak majd az ingázókra a határátkelőkön – itt az új rendelet

A Belügyminisztérium egyszerűsítené a határátkelés folyamatát.

Egy határrendészeti adatbázis létrehozását javasolja egy belügyminisztériumi törvénytervezet. Erre azért lenne szükség, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határt rendszeresen átlépők számára a ki- és belépést – írja a vg.hu a jogszabálytervezet alapján.

Az európai uniós jogi normák ezt a lehetőséget biztosítják olyan személyek esetében, akiket az azonos határátkelőhelyen történő gyakori határátlépés miatt a határőrök jól ismernek. Az adatbázisba kérelem alapján lehet bekerülni, a kérelemben ki kell térni a határt átlépő személyes adataira, és meg kell jelölni az ingázáshoz igénybe vett határátkelőhelyeket, valamint az ingázással összefüggő határátlépés időpontját és irányát.

A beutazási feltételeket az adatállományba bekerülés előtt, majd azt követően szúrópróbaszerűen is ellenőrizni kell. A rendőrségnek 180 napig van jogosultsága az adatok kezelésére, az adatállományból adatot szolgáltat törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak.

A tervezet felhatalmazza kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a határ menti ingázás céljából igénybe vehető határátkelőhelyeket, valamint a határ menti ingázók határrendészeti külön adatállományba való bekerülésének, az onnan való törlésnek és az adatállományban történő ellenőrzésnek a részletes szabályait.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×