Gulyás Gergely a Láthatatlan frontvonalak - Szuverenitásvédelem a gyakorlatban címmel rendezett pódiumbeszélgetésen arról beszélt, hogy 2010 óta nemzeti kormány van Magyarországon, ahol "a választópolgárok gyakorolják a főhatalmat" a parlamenti választásokon túl akár népszavazások segítségével. Rámutatott, hogy ezen időszak alatt legalább ekkora negatív változások zajlottak az Európai Unióban, ahol ugyan a szabályokon nem változtattak, de az intézmények évről évre igyekeznek csökkenteni a tagállami kormányok hatáskörét.

A miniszter kiemelte: Brüsszel megpróbál például beleszólni az oktatás ügyébe is, amely esetében "soha fel nem merült, hogy nem tagállami hatáskör", most azonban a gyermekvédelmi törvény és a modellváltások kapcsán mind a köz-, mind a felsőoktatás esetében megteszik, amiben partner az Európai Bíróság is. Úgy vélte, az EU a "saját sírját ássa" azzal, hogy az alapszerződéseket - amelyek szerint a tagállamok a legfontosabbak - figyelmen kívül hagyja.

"Brüsszel nem Moszkva, a joghoz való hozzáállást tekintve azonban egyre kisebb a különbség, ha van még egyáltalán" - értékelt.

Gulyás Gergely azt mondta, a közhatalom titkos külföldi befolyásolása elfogadhatatlan, ezért egyre több ország igyekszik a külföldről pénzelt civil szervezetek támogatásait felfedni. Megjegyezte, hogy mivel a különféle tagállami szabályozásokat Brüsszel próbálja meggátolni, ezért a legjobb lehetőségnek az uniós költségvetés 2026 második félévében történő elfogadása kínálkozik, amihez egyhangú döntés kell, vagyis "tagállami jóváhagyás csak akkor lesz, ha a civil szervezetek támogatására szánt források nem lesznek benne a költségvetésben".

A miniszter úgy fogalmazott, hogy "a küzdelem lényege valójában általánosságban nem az, kié a főhatalom, hanem az, hogy ennek ne legyen jelentősége", ezért a társadalmat próbálják átformálni, azt akarják elérni, hogy bárki van kormányon, a migráció támogatása vagy az azonos neműek házassága ne lehessen vita tárgya. Miután Magyarországon a nemzeti oldal ilyen kompromisszumokra nem hajlandó, nálunk a kormány megbuktatása a külföldről támogatott NGO-k célja és feladata.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy szuverenitás terén jobb a helyzet hazánkban, mint 2010-ben volt, ugyanakkor az Európai Bizottság továbbra is teljesen átláthatatlanul finanszíroz politikai nyomásgyakorlást végző civil szervezeteket. Jelezte, Európa szuverenitása csökkent az elmúlt másfél évtizedben, brüsszeli birodalomépítés zajlik, pedig "a kontinenst sohasem birodalmi központok tették naggyá, hanem erős nemzetállamok", és ez most is így van, amit jól mutat, hogy az EU minden területen elmarad Kína és az Egyesült Államok mögött.

Közölte, hogy hivataluk adatai szerint az elmúlt 3 évben 23 milliárd forint támogatást kaptak külföldről különféle civil szervezetek és médiumok Magyarországon, de egészen pontos adataik nincsenek, ahhoz az átláthatósági törvény elfogadására lenne szükség. Ha a politikai pártok 35 éve nem vehetnek igénybe külföldi pénzeket Magyarországon, akkor a civil szervezetek sem, és "ez nem hungarikum, ez nemzetközi trend" - érvelt Lánczi Tamás.