Az Állami Számvevőszék most fejezte be a Budapesti Közlekedési Központ átvilágítását. A jelentés szerint a megnövekedett költségek ellenére elmaradt menetdíjemelés miatt a főváros vállalta, hogy növeli saját hozzájárulását, de ennek nem tett teljes mértékben eleget.
A vizsgált időszakban egy darabig nem is lehetett jegyárakat emelni, amikor lehetett, akkor ezt megtette a főváros – mondta a jelentéssel kapcsolatban a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az InfoRádióban. Kiss Ambrus elmondta, hogy a 100E járaton – amit főképp a külföldiek használnak – volt többször is jegyáremelés, idén is döntött erről a Fővárosi Közgyűlés. „A bérletnél valóban nem emeltük az árakat, ami összefüggésben van a kormánnyal kötött közlekedési megállapodással, de legfőképpen azzal, hogy szeretnénk, ha utasaink tartósan a közösségi és nem az autós közlekedést választanák” – mondta a főigazgató. Kiss Ambrus szerint „illúzió és kivitelezhetetlen” jövedelmezőséget elvárni a közösségi közlekedéstől, ahogy ez a MÁV és a Volán esetében is látható.
Az Állami Számvevőszék azt is állítja, hogy a főváros a forrásmegosztási törvényben leírtakkal szemben elsősorban nem a helyi közösségi közlekedésre fordította az iparűzési adóbevételét. „A közösségi közlekedés biztosításához közvilágítás, a közutak felügyelete és karbantartása, vagy például a BKK rendészet és közterületfelügyelet is szükséges, ezeket mind az iparűzési adóból finanszírozza a főváros” – hívta fel a figyelmet.
Kiss Ambrus szerint az ÁSZ jelentéséből nem következik, hogy további jegyáremelésre lenne szükség,
a bérletek ára pedig azért sem növelhető, mert akkor drágább lenne a Pest vármegyebérletnél, akkor pedig senki nem venne BKK-bérletet.
Az Állami Számvevőszék úgy számolt, hogy a hiány 2019 és 2022 között 3,8 milliárdról 26,2 milliárdra nőtt. A 14 éven aluliak díjmentessége 1,1 milliárd forintos kiesés, amelyet sem állami támogatás, sem önkormányzati pótlás nem ellensúlyozott.





