A Telex beszámolója szerint mind a lap, mind a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) lakossági bejelentésből értesült a budaörsi károkozásról. A természetvédelmi őrök április 22-én voltak kint először a Szajkó utcai különleges státuszú területen. Ez a terület ugyanis közvetlenül határos az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó és hazai védettséget is élvező Tétényi-fennsíkkal, ökológiai szempontból annak a szerves része, de természetvédelmi értékei ellenére sem országos, sem pedig helyi szinten nem áll védelem alatt. Ám a számos védett növény és állat miatt a DINPI munkatársai ott is rendszeresen igyekeznek járőrözni, mert 2022 tavasza óta már négy természetkárosítást is észleltek a Szajkó utcában, ami építési területként szerepel a budaörsi nyilvántartásban, de a tulajdonosai épp a védett értékek miatt évek óta nem tudják elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését. A lap szerint

• 2022 tavaszán engedély nélkül végzett cserjeirtás miatt kellett intézkedni;
• 2023 tavaszán szintén engedély nélkül, munkagépekkel vonultak fel az értékes területre, amik hatalmas pusztítást okoztak a gyepben;
• fél évre rá megtörtént az első gyomirtózás, az okozott kár pedig milliós nagyságrendű volt, emiatt rendőrségi és hivatali eljárások indultak;
• idén tavasszal pedig ismét vegyszerrel kezelték a beruházási terület nagyjából ötödét, mintegy 1,7 hektárnyi területet.

A nemzeti park által a kárfelméréskor készített jegyzőkönyvből kiderült, hogy a mostani vegyszerezés után a természetvédelmi őreik először május 7-én mérték fel az okozott károkat, majd három héttel később ismét ellenőrizték a területet, és az ott talált, pontosabban nem talált növényeket összevetették az évekkel korábban pontosan, GPS-szel rögzített adatbázisukkal. Megállapították, hogy

csak a védett és fokozottan védett növényfajok elpusztulása, károsodása, illetve a területről való eltűnése összesen 31 955 000 forint kárt okozott.

Ebben az összegben nincs benne az, hogy mekkora kárt jelent, hogy védett és fokozottan védett állatfajok élőhelyét pusztították el ismeretlenek.

A felmérések során a legtöbb elpusztult egyedet a védett délvidéki árvalányhajból találtak, egészen pontosan 1197 darabot. Ennek egyetlen példánya 5 ezer forint természetvédelmi értéket képvisel. Ezt követte az árlevelű len (5 ezer forint), amiből 1043 elpusztult példányt találtak. Csak ebből a két fajból több mint 11 millió forint természetvédelmi kár gyűlt össze.

A vegyszer továbbá elpusztított 12 darab fokozottan védett piros kígyósziszt, ami nagyon különleges adottsága a területnek. A Budai-hegységben nagyon ritkának számít, reliktum faj, vagyis korábbi földtörténeti korokból maradt fenn, mára csak szigetszerű foltokban található meg, főként az Északi-középhegységben.

A piros kígyószisz egyetlen példánya 50 ezer forint eszmei értéket képvisel, tehát ennél a fajnál 600 ezer forint kár keletkezett.

De a szakemberek találtak 167 részlegesen károsodott tő selymes peremizst, illetve rábukkantak az agár sisakoskosbor nevű orchideafaj két megégett példányára is. A 2252 elpusztult és 169 károsodott védett és fokozottan védett növény 12 millió 655 ezer forint természetvédelmi kárt jelent.

A pusztai meténgből a korábbi adatfelmérésekhez képest 1400-1500 egyed hiányzik (7 millió forint), a tavaszi héricsből 400-500 egyed (2 millió forint), a szürkés ördögszemből 120 egyed (600 ezer forint), a fekete kökörcsinből 40 egyed (400 ezer forint), a budai imolából 28 egyed (140 ezer forint), ezen kívül kisebb egyedszámokat találtak leánykökörcsinből és bozontos árvalányhajból is.

A vegyszerezés következtében ráadásul fokozottan védett állatfajok élőhelye is károsodott vagy elpusztult.

A nemzeti park igazgatósága a lapnak azt mondta, védett állatfajok elpusztult egyedeit a károsítás utáni felmérések során nem találták meg, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne károsodott volna a populációjuk.

Az nem derült ki, hogy milyen vegyszert alkalmaztak a természetkárosítók, ehhez laboratóriumi vizsgálatra lenne szükség.

A rendőrség az eset kapcsán annyit közölt, hogy a feljelentést megkapta, az ügyben a Budaörsi Rendőrkapitányság folytat büntetőeljárást, de további részleteket nem árult el.

A DINPI közölte a lappal, hogy a nemzeti park igazgatóságának működési területe 1,354 millió hektár (Budapest, Komárom-Esztergom, Pest, Fejér vármegye szinte teljes területe és Nógrád vármegye egy része), viszont ekkora terület természeti értékeinek védelmét mindössze 37 természetvédelmi őrrel igyekszik biztosítani. Mint írták, a természetvédelmi kijelöléssel nem érintett területek hatalmas kiterjedése miatt állandó felügyeletük, védelmük nem biztosítható. "A tárgyi terület rendszeres ellenőrzését elvégezzük, azonban állandó jelenlétet biztosítani nem tudunk, és sajnos jelentős természetkárosítás elkövetéséhez rövid, néhány órányi idő is elegendő" – közölték.