A javaslatot még május 13-án éjszaka benyújtó Halász János fideszes országgyűlési képviselőt, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár helyettesítette. Az ülésen arról a módosítóról is egyeztettek, ami szerint az állampolgárok az idén május 20-ig felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékát is elvonhatnák a Szuverenitásvédelmi Hivatal által jegyzékbe vett szervezetektől. Mivel ezeket a pénzeket a magyar adófizetők már felajánlották, az összeget a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezetet kapná.

Emellett annyiban módosítanának a javaslaton, hogy a magyar kettős állampolgárok mégsem minősülnének külföldi szponzornak: a tőlük érkező támogatás miatt nem válik egy szervezet külföldi nyomásgyakorló szervezetté. Az Index tudósítása szerint a vita kezdetén civilek tiltakozó akciója zavarta meg rövid időre az ülést. „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinót feszítettek ki a teremben.

A momentumos Szabó Szabolcs a javaslatot ellehetetlenítési törvénynek nevezte, ami több ponton is jogsértő: nem felel meg sem a házszabálynak, sem az egyértelműség feltételeinek, sem pedig az uniós jognak. Megjegyezte, hogy a visszamenőleges jogalkotás törvényellenes, mert a jogszabályt a Halász János által beadotthoz képest tovább szigorítják, és már a 2025-ös szja 1 százalékokat is elvennék a listázott szervezetektől. Párttársa, Cseh Katalin azt mondta: meggyőződése, hogy a törvény elfogadása veszélyeztetné Magyarország Európai Uniós tagságát.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalra bízná, hogy kit tart a jó állampolgárnak, újságírónak vagy civilnek. Vejkey Imre, a KDNP bizottsági elnöke visszautasította ezeket a vádakat.

Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa szerint a Fidesznek a Facebook és a Meta ellen kellene fellépnie. Emlékeztetett, hogy a techóriásnak reklámadót sem kell fizetnie.

Szabó Tünde fideszes képviselő előterjesztőként hangsúlyozta, hogy a törvény szervezetekre vonatkozik, ezért a youtubereknek nem kell aggódniuk. Hozzátette, hogy a sajtószabadság miatt sem kell aggódni, mivel sok hasonló törvény született már világszerte. A törvénytől azt várja, hogy elfogadás után nem lehet külföldi állam, titkosszolgálat, nagyvállalat vagy külföldi spekulánsok megbízásából befolyásolni a közéletet.

A módosítókat a kormánypárti képviselők többségének támogatásával, 8 igen, 3 nem mellett fogadta el a bizottság. A javaslatot várhatóan a Törvényalkotási Bizottság tárgyalja tovább, és június 10-én szavazhat róla a parlament.