A Svájci Alap 803,6 millió forintos és a magyar kormány társfinanszírozásában, a Budapesti Közművek beruházásában megvalósuló pályázat fő célja a távhőszolgáltatás zöldítése, hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása a geotermikus energia távfűtésbe történő bevonásával.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a fővárosban tiszta legyen a levegő sokat kell még dolgozni, Budapesten a levegő minőségét leginkább a korszerűtlen fűtési technikák befolyásolják.

Budapesten 241 ezer lakásnak van távfűtése és rengeteg cég és közintézmény is ezt az energiaforrást használja, amely a legkevesebb kibocsátást jelenti a levegőminőség szempontjából. Mint mondta, nemcsak az a cél, hogy egyre több lakossági és gazdasági szereplőt vonjanak be a távhőfelhasználásba, hanem az is, hogy ennek energiafelhasználását megváltoztassák a lehető legtöbb "tiszta energiával".

Budapestnek a geotermikus energia egy óriási tartaléka

- mondta, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező években ezt az energiafajtát a távhőszolgáltatásban előnyben tudják részesíteni, "és le tudnak válni azoktól a függőségektől, amelyek mind klímavédelmi, mind biztonságpolitikai szempontból hosszú távon nem fenntarthatóak".

"Az igazi szuverenitásvédelem az, amit most csinálunk, hogy nem orosz gázzal, hanem a magyar anyafölddel fűtjük a lakásokat és intézményeket" - hangoztatta Karácsony Gergely.

Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete előadásában elmondta, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Programon belül a "Geotermikus energiaforrások táv- és településfűtéshez" elnevezésű program tavaly év végén vette kezdetét. A programok hozzájárulnak a partnerországok fenntartható fejlődéséhez, a környezet minőségének és társadalmi jólétének javításához.

A nagykövet kitért arra, hogy tavaly sikeresen lezárultak az Európai Unió (EU) és Svájc közötti tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásáról és továbbfejlesztéséről. Így - a svájci állampolgárok pozitív döntésétől függően - néhány éven belül aláírják az új kétoldalú megállapodásokat az EU és Svájc között, és a svájci hozzájárulás mértéke a következő évtizedekben várhatóan növekedni fog.

Beszámolt arról is, hogy az energetikai program keretében valamivel több mint 11,9 millió svájci frank (közel 5 milliárd forint) összegben biztosítanak támogatást az energiahatékonyság javítását, a megújuló, geotermikus energia hasznosítását célzó kezdeményezésekhez.

A támogatás felhasználására felerészben Magyarország kevésbé fejlett régióiban kerül sor. Összesen 11 település jut támogatáshoz, ennek részeként Budapest mintegy 1,9 millió svájci frank (803 millió forint) támogatásban részesül.

Kiemelte: Budapest pályázata jól példázza azt a célt, hogy a geotermikus energia integrálásával növeljék a távfűtés hatékonyságát.

A program emellett kiváló eszköz arra is, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a környezetvédelem fontosságára, és rávilágítson a megújuló energiafelhasználás, ezen belül a geotermikus fűtés pozitív hatásaira - tette hozzá Jean-Francois Paroz.

Vartus Gergely, a Nemzeti Irányító Hatóság vezetője, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár a svájci-magyar együttműködés második időszakáról elmondta, a szerződést 2022 novemberében kötötték meg.

A megállapodás elsődleges célja a leghátrányosabb régiók - Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl - településeinek segítése, kiegészítve az európai uniós forrásokkal - mondta.

A 2022-2029-ig tartó időszakban tíz támogatás valósul meg a Svájci Alap hozzájárulásában, amelyből hét program és három kiemelt projekt támogatása valósul meg 103 millió svájci frank (42,5 milliárd forint) összértékben.

Orbán Tibor, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a távhő eszköz az európai energiaválság megoldására, egyszerre segíti elő a földgázimport csökkentését, az ellátásbiztonság növelését, a zöld átállás hozzájárul az ágazati integrációhoz, valamint az energiaszegénység csökkentéséhez is.

A fejlesztések eredményként a geotermikus energiatermelés-növekedés a tevékenység megkezdése előtti alapállapothoz képest 31,8 ezer gigajoule/év lesz, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának éves csökkenése 1239 tonna szén-dioxid lesz.