Három hely üresedett meg az Alkotmánybíróságban, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök lett, Juhász Imrének és Salamon Lászlónak pedig lejárt a mandátuma, a testületnek elnöke sincs.

A Fidesz–KDNP azonban csak két embert ajánlott az igazságügyi bizottság figyelmébe: Polt Péter legfőbb ügyészt és Hende Csabát, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét, akik meg is kapták a testület kormánypárti többségének szavazatát.

A Mi Hazánk által jelölt három jogász, Banovics Tamás, Gaudi-Nagy Tamás és Pápai Ákos azonban nem lett alkotmánybíró-jelölt. A többi ellenzéki frakció nem állított jelöltet, sőt, a képviselőik résen vettek a bizottság ülésén a DK-s Sebián-Petrovszki László kivételével, aki kijelentette, hogy pártja nem tekinti függetlennek Polt Pétert. „Valójában azért kapja ezt az alkotmánybírósági tagságot, esetleg az alkotmánybíróság elnöki pozícióját, mert hű a Fideszhez, mert kiszolgálja a Fideszt, mert a Fidesz jóvoltából érte el az eddigi eredményeit is és most az új pozícióját is” – nyilatkozta az ellenzéki politikus.

A bizottság Mi Hazánk által delegált tagja, Apáti István azt állította, hogy az elmúlt 15 évben az ország vagyonának jelentős része egy szűk körhöz vándorolt, és szerinte ez Polt Péter legfőbb ügyész radarja alatt maradt. „Ez nem egy szakmai jutalmul szolgáló tisztség, mert annak kellene lennie, egy jogászi pálya megkoronázásának, de az önök esetében egy politikai kimenekítő helyként szolgál. Ez mindenképp jelentősen rontja az önök pozícióját és az önök megítélését a nem teljesen bigott fideszes közvéleményt leszámítva” – fogalmazott.

Polt Péter az ügyészséggel kapcsolatos kritikákra nem válaszolt arra hivatkozva, hogy nem legfőbb ügyészként, hanem alkotmánybíró-jelöltként vett részt a bizottság ülésén. „Az alkotmánybíró az Alaptörvény oldalán kell, hogy álljon, az Alaptörvényt kell képviselnie, a történeti alkotmányt, a nemzeti hitvallást, és ennek alapján kell megválaszolnia mindazokat a kérdéseket, amelyek egy-egy indítvány beadvány alapján felmerülnek” – mondta.

Hende Csaba abszurdnak nevezte azt a követelést, hogy egy alkotmánybíróvá választható jogásznak ne legyen ismert politikai hovatartozása, és emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó törvényben nincs is ilyen feltétel.

Az új alkotmánybírókat az Országgyűlés választja meg várhatóan június 10-én.