A globális felmelegedés hatására egyre jobban melegszenek a tavak, és az algák egy része jobban elszaporodnak a melegebb vízben – mondta a sonline.hu-nak Dávid János, a MATE főiskolai docense. Problémát jelent, hogy évről évre egyre melegebbek a nyarak, ugyanakkor kevés a csapadék, és nem frissülnek a vizek. A Zala és más vízfolyások táplálják ugyan a Balatont, van valamennyi vízmozgás, de ez kevés, különösen nyáron, amikor sokáig el van zárva a Sió-zsilip, ilyenkor a víz gyakorlatilag áll.

A Balatonban tavaly a Siófoki-medencében különös algásodást figyeltek meg. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülésén Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs számolt be az algavilág átalakulásáról. Előadásában rámutatott, hogy az emberi hatások jelentősen befolyásolják a Balaton algaközösségének összetételét és mennyiségét. A megnövekedett foszforterhelés a nagy testű algáknak – például a fonalas, nitrogénkötő cianobaktériumoknak, vagy a páncélos ostoros algáknak – kedvez. Ugyanakkor a foszforcsökkenés a legkisebb méretű, úgynevezett pikoalgák előretörését segíti elő.

A kutatások szerint az algaközösséget a vízállás is befolyásolja. Magas vízállásnál az üledéklakó algák kerülnek előnybe a lebegő planktonikus algákkal szemben. Ennek hatására a Siófoki-medencében produktivitási átrendeződést figyeltek meg az elmúlt évtizedben.

A szélviszonyok is komoly hatással vannak az algák eloszlására, ezért évről évre jelentős különbségek alakulhatnak ki. Épp ez vezetett tavaly nyáron a Siófoki-medencében megfigyelt algavirágzáshoz.

A kutató szerint a Balaton nyugati térségében korábban domináló nitrogénkötő cianobaktériumok visszaszorultak, helyüket fecskemoszatok vették át.