Bóka János európai ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott: a szuverenitás nem elvont intellektuális probléma, hanem napi szinten felmerülő politikai és nemzetstratégiai kérdés.

A miniszter szavai szerint abból kell kiindulni, hogy a nemzet érték. Minden politikai cselekvést abból a szempontból kell megvizsgálnunk, hogyan szolgálja a nemzet megmaradását - hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzetstratégiai célok megvalósításához a nemzetállamok nélkülözhetetlenek, a szuverenitás tehát alapvető kérdés.

Bóka János azt mondta, nemzeti politika szempontjából az európai integráció nem cél, hanem a nemzet és nemzetállam túlélésének eszköze a 21. században. De nincs konszenzus az európai vezetők között, éles politikai választóvonal van a szuverenisták és a föderalisták között - hívta fel a figyelmet, megjegyezve: az európai politikában ma ez az alapvető választóvonal, rendezőelv a hagyományos jobboldali-baloldali, konzervatív-liberális ideológiák helyett.

Bóka János rámutatott: az Európai Unión (EU) belül nincsenek fékek és ellensúlyok, de ez nem ment fel minket attól, hogy lépéseket tegyünk a szuverenitás védelme érdekében. Mint mondta, védekezni kell az ellen, hogy az EU túllépje a hatásköreit, politikai és pénzügyi nyomást gyakoroljon tagállami hatáskörbe tartozó területeken, valamint ellen kell tartani a tagállami demokratikus folyamatokba történő beavatkozási kísérleteknek.

Fontos feladatnak nevezte a tagállami alkotmányos eszközök továbbfejlesztését és a politikai konfliktusok felvállalását az európai intézményekkel szemben. Megoldást jelenthet az intézményi gyakorlatok reformja, az erre vonatkozó javaslatokat napirenden kell tartani - jegyezte meg a miniszter, aki szerint a Szabad Európa Intézet áltat készített Szuverenitásindex ehhez a munkához nyújt segítséget, mert felvázolja a trendeket, ad egy problématérképet.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azt mondta: nagy támadás alatt áll a nemzeti szuverenitás, nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai nemzeté. Az EU, főként a nyugati országok vezetői "birodalmasítani" akarják az uniót egy olyan korban, amikor látványosan bomlanak fel a világban a birodalmak - mutatott rá. Emiatt "aszinkronitásban" van Európa - tette hozzá.

"Meg kell védenünk a függetlenségünket és a nemzeti szuverenitásunkat" - jelentette ki a főigazgató. A nemzeti érzés, nacionalizmus ereje az a 21. századi vezérlőeszme, ami újraszervezi a nemzetek életét - húzta alá.

Schmidt Mária azt mondta, fontos, hogy készüljön minden évben egy ilyen index, amit fel tudnak kínálni más országoknak is. "Nézzük meg együtt, hogy érdemes-e a 21. század második évtizedében birodalmasító szándékokkal hozzáállni Európa modernizálásához, vagy inkább a szuverén nemzetállamok megerősítésén keresztül érdemes gondolkodnunk Európa jövőjéről" - fogalmazott.

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója arról beszélt: a szuverenitásindex - úttörő vállalkozásként - 38 ország, plusz az EU szuverenitását elemezte.

Ki kell építeni azt a szellemi közeget, ahol erről nyíltan értelmesen, leíró, magyarázó módon lehet beszélni - hangsúlyozta, felidézve: korábban nemzeti érdekekről beszélni vagy azokat elemezni szentségtörésnek számított, a közbeszéd kitiltotta ezeket a fogalmakat.

Az igazgató közölte: az indexet úgy állították össze, hogy a referenciaszám Magyarország, "mert itt folyik jelen pillanatban a szuverenitás kiteljesítésének legnagyobb szabású kísérlete."

Szájer József elmondta, hogy az ábrákkal, grafikonokkal ellátott index már elérhető online formában a Szabad Európa Intézet honlapján.

Hidvégi Áron Arnold, a Szabad Európa Intézet kutató munkatársa hangsúlyozta: a szuverenitás a függetlenség megőrzésének képessége. Az a képesség, hogy a nép, a demokratikus többség akarata érvényesülhet a kormányzati döntésekben - magyarázta. "Egy nemzet ereje abban áll, hogy képes ellenállni a külső nyomásnak, és meg tudja védeni saját szabadságát" - húzta alá, megjegyezve: nem kell nagynak lenni ahhoz, hogy valaki független maradhasson.

Hidvégi Áron Arnold közölte, az intézet által készített index 36 kérdés mentén méri az országok szuverenitását, azt vizsgálva, hogy egy-egy területen mennyire érvényesül a nemzeti kontroll a külső befolyással szemben. Hangsúlyozta: a kiadvány "nem ítélkezik", nem mondja meg, hogy egy döntés jó vagy rossz, csak megmutatja a döntés szuverenitás erősítő vagy csökkentő hatását.

"Szerintem ez az index segít megérteni azt a nagy stratégiát, amely mentén a magyar kormány dolgozik, segít megérteni a 2026-os választások tétjét" - jegyezte meg.