2024-ben már az új rendszer szerint érettségiztek a diákok, idegen nyelvből, digitális kultúrából pedig előre hozott érettségit is lehetett tenni az elmúlt években. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban elmondta, az érettségizők sokkal többen vannak manapság, mint 20 évvel ezelőtt.

Egyrészt, mert már bizonyos szakmákhoz is szükséges, másrészt a továbbtanuláshoz elengedhetetlen, olyannyira, hogy a továbbtanulás esélye nagymértékben az érettségitől függ – jegyezte meg Horváth Péter. „Tehát, amikor arról beszélünk, hogy az érettségi tétje sokkal kisebb, mint régebben volt, akkor olyan értelemben ez biztosan nem igaz, hogy az érettségizők, akik tovább akarnak tanulni, azok a pontszámaiknak döntő többségét az érettségin szerzik” – fogalmazott.

A szakember az InfoRádió érdeklődésére arra is kitér, nehezebb-e az érettségi matematikából vagy magyarból, mint 25-30 évvel ezelőtt. Mint mondta, korábban nagyobb volt a tananyag, vagyis mélyebb ismeretek kellettek, vagyis az alsóbb szint – amit most közép szintnek nevezünk – nehezebb volt. Szerinte a központi felvételihez képest az emelet szint is egyszerűbb, bár inkább az kiemelendő, hogy mások az érettségi feladatok.

Ami a magyar érettségit illeti, elmondta: elég hasonló az érettségi a 20 évvel ezelőttihez képest, bár van újdonság, ami 2024 előtt nem volt: a diákoknak egy irodalmi feladatsort is ki kell tölteniük, ami a lexikális tudást méri, egyfajta műveltségi teszt.

A matematikai feladatsor pedig gyakorlatiasabb lett – tette hozzá, kifejtve: az érettségin előkerülő témakörök sokkal közelebb állnak ahhoz, amik előfordulhatnak a mindennapokban: pénzügyi számítások, kamat, hitel, hogy a befektetésekkel kapcsolatban hogyan kell gondolkodni, hogyan értelmezzünk különböző statisztikai mutatókat (…), illetve a kombinatorika, valószínűségszámítás került előtérbe – sorolta, hozzátéve: kevésbé jellemzőek az elvont fogalmakra épülő feladatok, akár az egyenletek.