Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök látogatása a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegséggel érintett kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nincs visszaszorítva a száj- és körömfájás, újabb marhatelepen kell mészárolni

A levéli 2300 állatos marhatelep közelében egy sertéstelep is működik.

Újabb marhatelepen jelent meg a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvár melletti Levélen, ahol 2300 marhát tartanak, vagyis tartottak idáig, mert ezeket le kell ölni – írja a Telex.

A járvány nagyon közel, 50 kilométerre tört ki innen, Kisbajcson, egy hete pedig a Duna túloldalán, szlovák területen is kimutattak fertőzést három marhatartó telepen. A Szigetköz településein ezért azonnal parancsba adták az állatszámok listába vételét - sertés, szarvasmarha, kecske, juh. A háztáji állattartóknak március 31-ig kell lemészárolniuk állataikat.

Úgy tűnik, az eddigi intézkedések nem bizonyultak elégségesnek, Levél ugyanis már azért nincs a korábban ismert gócpont közvetlen közelében.

A levéli telep az osztrák származású Paul Meixner tulajdona. Meixner 1992-ben költözött Nickelsdorfból a rajkai határban lévő tanyájára, egy évtizede már magyar állampolgár. Őstermelő, családi gazdálkodó, több agrár-, szolgáltató és kereskedelmi kft. köthető a nevéhez.

A Telexnek Meixner két fia elmondta, kedden vettek észre gyanús tüneteket az állatokon, néhány nyáladzott, csámcsogó hangot adott ki és habzott a szája, hólyagzott a tőgye, az egyik üsző pedig sántítani kezdett.

A szakemberek vért vettek az állatoktól, a laboratóriumi eredmény mára pozitív lett.

Ugyanennek a tulajdonosnak a közeli Márialigeten további 300 állata van.

A szakembereknek aggodalomra adhat okot, hogy a közelben egy hatalmas sertéstelep is működik.A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át.

Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Ez a gáz a szén-dioxidnál is jobban fűti a felmelegedést – Mégis alig történik valami a visszafogására

Ez a gáz a szén-dioxidnál is jobban fűti a felmelegedést – Mégis alig történik valami a visszafogására

A metán a szén-dioxid után a globális felmelegedés második legjelentősebb okozója, üvegházhatása rövid távon akár 80-szor erősebb is lehet a szén-dioxidénál. A globális metánkibocsátás eközben folyamatosan növekszik, miközben jelentős része olyan emberi tevékenységekhez – a mezőgazdasághoz, a fosszilis energiahordozók kitermeléséhez és a hulladékgazdálkodáshoz – kapcsolódik, amelyeknél viszonylag alacsony költséggel is lehetne mérsékelni a szennyezést. A klímaváltozás ráadásul egy önmagát erősítő folyamatot is elindíthat: az olvadó sarkvidéki örökfagyból felszabaduló metán tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést. A kérdés a jövő heti ENSZ-klímacsúcson is napirendre kerül, ahol a hulladékból származó metánkibocsátás visszaszorítása kiemelt témaként szerepel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×