Az egyre növekvő banki csalások és online visszaélések miatt a jegybank ajánlása alapján 2024 szeptemberétől szinte minden hazai pénzintézetnél bevezették a napi átutalási limitösszeget. Bár sok ügyfél számára kezdetben kényelmetlenséget okozhat az új biztonsági intézkedés, a statisztikák alapján a bűncselekmények száma indokolttá tette a szigorítást. A magyarországi Erste Bank compliance vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy tapasztalataik alapján továbbra is a már régóta ismert módszerekkel vezetik meg vagy verik át az ügyfeleket, csupán „finomítanak ezeken egy picit” az elkövetők. Tulajdonképpen csak a csalók képzelete szab határt annak, hogy milyen irányba vigyék el az ügyfeleket.

Az Erste Bankhoz eljutott visszajelzések és panaszok alapján az elmúlt időszakban az alábbiak voltak a leggyakrabban alkalmazott visszaélési módszerek:

• adathalászat
• távoli elérést biztosító programok telepítésére való ösztönzés, melyeken keresztül hozzáférhetnek a csalók az ügyfél eszközeihez
• pszichológiai manipuláció, amikor a csalók különféle történetek kitalálásával arra veszik rá az ügyfelet, hogy maga utalja el a saját pénzét

Az emberek leginkább az adathalászatra figyelnek oda, Kósa Anna elmondása szerint egyre többen kezdenek el gyanakodni furcsa, a megszokottól eltérő szöveget tartalmazó SMS-ek vagy e-mailek miatt. Hozzátette: a csalók ennél a módszernél nem sokat újítottak, a legtöbb esetben továbbra is streaming- vagy közüzemi szolgáltató, esetleg valamilyen futárszolgálat nevében küldik az olyan adathalász üzeneteket, amelyek nyelvezete gyakran meglehetősen magyartalan, ez pedig most már nagyon sokaknak szemet szúr.

Kós Anna ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adathalász csalásoknál időről időre megjelennek újabb szolgáltatók, intézmények (például rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyar Nemzeti Bank), amelyek nevében küldik a csalók a megtévesztő SMS-t vagy e-mailt. A beérkező panaszok alapján a legnagyobb károkat a pszichológiai manipuláció okozza.

A csalók sokszor nagyon kecsegtető befektetés illúziójával próbálják meg rávenni az ügyfeleket arra, hogy indítsanak el egy pénzügyi tranzakciót.

Kósa Anna felhívta a figyelmet, hogy az elkövetők ilyenkor valamilyen soha vissza nem térő lehetőséggel húzzák el a mézesmadzagot a kiszemeltek orra előtt. Szintén egyre sűrűbben fordul elő, hogy a csalók feltörik valakinek a közösségi médiás fiókját, majd erről a profilról írnak üzeneteket az illető ismerőseinek, hogy pénzt csaljanak ki tőlük.

A tavaly bevezetett napi átutalási limitnek egyebek mellett az a célja, hogy mérsékelni lehessen a károkat abban az esetben, ha az ügyfél valamilyen visszaélés áldozatává válik. Kósa Anna tájékoztatása szerint kedvező hatást váltott ki ez az intézkedés, ugyanis a tavalyi negyedik negyedévben az Erste Bank ügyfeleinek számlájáról több mint százmillió forinttal kevesebb pénzt vettek le átutalási csatornán keresztül a csalók, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.